A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.
Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.
A ma téli álmát alvó hajdani Metropol Hotel épületének középkori alapja és kőből kirakott boltíves pincéje van, melyből közvetlen átjárás van a a bányák sötét tárnáihoz. Az épület a város történetében, mint hírhedt kocsma „A szőlőhöz” nevet viselte finom borával és konyhájával.
A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...
A fő utcától K-re, a fő térrel párhuzamos Fazekas utca és az Egyetem utca sarkán, a Hóhér-bástya közelében álló Miklós-börtön egy emeletes épülete a 15. század első felében készült, eredetileg két gótikus polgárházként. A régészeti kutatások egy korai fazekasműhely itteni jelenlétét igazolták. Az egyik legépebben fennmaradt, középkori épületnek számító Miklós-börtönt ténylegesen a 17. századtól 1909-ig...
Mikszáth Kálmán családja 1843-ban telepedett le Szklabonyán. Ebben a községben 1847. január 16-án született a híres magyar író Mikszáth Kálmán, olyan ismert művek szerzője, mint a Szent Péter esernyője, a Beszterce ostroma vagy a Fekete város. Az irodalmi munkásságának legnagyobb forrása a szülőföldje volt a maga utánozhatatlan hangulatával. A ház, ahol Mikszáth Kálmán született, már...
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. … Az első templomot, amely a „házai temető területén volt, a tatárjárás idején teljesen lerombolták. Ezért sokáig fatemploma volt a községnek a mai...
A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...
A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....
A Motesiczky-palota a pozsonyi Belvárost egykor körülölelő, középkori eredetű, mára lebontott városfal előtti árok helyén épült. E helyen állt a középkori-koraújkori város egyik legismertebb szálláshelye, a Vademberhez címzett fogadó. Az országgyűlések, királykoronázások alkalmával e fogadóban szálltak meg a legismertebb, legnevesebb vendégek. Később itt lakott Mikoviny Sámuel (1698-1750) magyar matematikus, mérnök, a magyar térképészet megteremtője, aki...
Vágújhely legérdekesebb és legnevezetesebb reneszánsz épülete, a Nádasdy-ház a 14. században épült. A 16. és 17. század fordulóján lett a Nádasdy család tulajdona. Thurzó György nádor itt írta 1610. december 30-án azt az oklevelet, mely alapján Báthori Erzsébetet Csejte várába zárták. Itt őrizték a magyar koronázási ékszereket útban Trencsén várából Sopronba 1622. július 6-ról július...
A megyeháza empire stílusban épült 1805 és 1831 között Povolny Antal építész tervei szerint. A történeti Magyarország legreprezentatívabb megyeházája volt, 1922-ig működött itt Szepes vármegye székhelye. Az épületet később is közigazgatási célra használták, jelenleg a járási hivatal működik benne.
Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885. 11. 30-án nyílt meg 36.223...
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós,...
A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom...
A verebélyi Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1898 és 1901 között épült az addig használt barokk templom helyén. Az építkezés legfőbb anyagi támogatója Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros – hercegprímás volt. Arcképe ma is megtekinthető a templomban. A háromhajós neoromán stílusban emelt templom oltárképét Vaszary János festőművész (Vaszary Kolos unokaöccse) készítette. A képen Szent...
A hagyomány szerint egy 1070-ből való oklevél említi plébániáját, feltehetőleg tehát temploma is volt. Hogy az első templomos helyek közé tartozott, azt egy 1294-es oklevél közvetve bizonyítja, mely Egyházcsalomija néven említi a települést. (Az „Egyház” előnevű települések mind templomos helyek voltak.) Ez az első templom feltehetőleg a korabeli román stílusban épült: félköríves szentély, téglalap...
A templom még 1888-ban épült, ám a II. világháború, ahogy a régió több nagy múltú épületét ezt sem kímélte. A visszavonuló német haderő a Garam vonalánál tartóztatta fel három hónapra az előrenyomuló szovjet csapatokat, amely időszak hatalmas pusztítást okozott az Alsó-Garam-mentén. Stratégiai okokból szinte az összes magasabb építményt felrobbantották. Ennek áldozata lett a nagykálnai református...
A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. Más változat szerint a vár 1247-ben már a leleszi prépostságé volt. Némely iró meg azt vitatja, hogy 1283-ban épült s a Rathold nemzetségből való Loránt, a...
A nagyölvedi református templom 1791-ben épült (a kor előírásainak megfelelően) torony és utcai bejárat nélkül. A templom tornyát 1810-ben emelték. A faluban szolgáló református lelkészek névsora: 1576 Komáromi János (később püspök Komáromban) 1650 körül Telekessy János 1822-1841 Gárdonyi József Kétyről beszolgált 1841-1870 Kulifai Sándor Boriból 1870-1913 Pólya Lajos 1913-1947 Szinai Sándor Szabó Antal Kétyről, Ákosi...
A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól....
Ez a típus (négyszögletes, pártázatos, sgrafittós díszítésű fehér) a Szepességben igen gyakori. A nagyőri a késmárki után a legszebb. Mivel a templomnak nincs, nem is volt saját tornya, valószínűleg egy fa harangláb vagy olyan fából ácsolt gótikus harangtorony helyére épült, amilyen a Kárpátok koszorúján és a Kárpát-medence belsejében sok helyütt ma is megtalálható, a ma...
A település eredeti neve Szentandrás, Szentandrásfalva, Szentandrásfa alakban fordul elő az oklevelekben egészen a 17. századig. A község eredeti nevében a templom védőszentjét ismerjük föl. A hajó déli oldalán az eredeti román kori, föltételezhetően bélletes portálénak csak a félköríves ívmezeje maradt meg egyenlő szárú görög kereszttel díszítve, melyet később a reneszánsz kapu fölé helyeztek (pár...
A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...
A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...
