A szabad királyi városok egyik legfontosabb, a földesúri hatalom alatt álló településekhez képest komoly előjognak számító kiváltsága volt az önálló ítélkezés joga. Így Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet (Ketterhäuschen)...
A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...
A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.
Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
„A magy. kir. állami kórház főarcvonalával az Eindlicher-utcára (Americké námestie), éjszaki szárnyával az Ország-útra (Radlinského ulica), déli szárnyával s bejárójával az Erzsébet-utcára (Mickiewiczova ulica) tekint. Összesen 18.573 négyzetméternyi területet foglal el. E nagy intézetet 1850-ben alapította a kormány 640.000 koronányi költséggel, 1864. okt. 14-én adta át rendeltetésének, időközönkint 1899-ig több rendbeli melléképületekkel és pavilonokkal gyarapította....
„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...
A pozsonyi Fő tér egyik kevéssé ismert, a Halász-kapu utca torkolatában álló épületét a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank számára építették. A frekventált helyen lévő telek évszázados történelemmel rendelkezik. A parcella a középkor óta az Auer patrícius család birtokában volt, akikkel 1474-ben már Mátyás-király is üzletelt. Házukban egy ízben még Habsburg Mária királyné (II. Lajos...
„A Magyar Katolikus Lexikon 1911-ben jelöli meg a Magyarok Nagyasszonya-templom építésének idejét. A munkálatok valószínűleg hamarább elkezdődtek, hisz impozáns épületről van szó. A községi krónikában azt írják, hogy az óromán stílusban emelt templomot a régi egyházi iskola helyén építették… 1911. október 15-én szentelték fel. A templom főoltárát Reiner megyéspüspök építtette. A főoltárkép a védőszentet, a...
A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat 1848-ban adták át forgalomnak. Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit: „Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor...
A kassai középkori óváros egyik kevésbé előkelő, NY-i utcájában meghúzódó, egy emeletes, 19. századi, eklektikus küllemű, polgári lakóház. Homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a bejárati kapu fölötti zárt erkély. Ebbe a házba költözött 1915-ben a Grosschmid család, köztük márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, akit a világirodalom írói nevén Márai Sándorként ismer és tisztel. Itt szerzett élményeiről is...
1993-ban a Thália Színház egy eredetileg szintén nem színházi célokra épített ingatlanhoz jutott. Itt nyílt meg 1994-ben a Márai Stúdiószínház. Az épület 1994-ben elkezdett tatarozása és átépítése 2002-ig tartott. Jelenleg itt működik a közel 100 férőhelyes stúdióterem, ahol eddig főleg mese- és kamara-előadásokat láthattak az érdeklődők. A Timon utcai épületben található a színház igazgatósága, az...
Az árvákról való gondoskodás évszázadokon keresztül a különböző egyházak, szerzetesrendek tevékenységének része volt. Bécsben 1763. július 18-án Mária Terézia királynő írta alá az ország első árvaházának alapítólevelét. Az 1923 júniusában Léván tartott törvényhozó zsinaton a csehszlovákiai reformátusok vezetői kimondták a három egyházkerületből és tíz egyházmegyéből álló Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. Az új...
A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...
A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...
Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....
A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.
Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.
A ma téli álmát alvó hajdani Metropol Hotel épületének középkori alapja és kőből kirakott boltíves pincéje van, melyből közvetlen átjárás van a a bányák sötét tárnáihoz. Az épület a város történetében, mint hírhedt kocsma „A szőlőhöz” nevet viselte finom borával és konyhájával.
