Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású és az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas tudós. 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecske utca 24–26.)...
Az első református fatemplom 1660-ban épült, de omladozó állapota miatt 1735-ben lebontották. Helyén új templomot kezdtek építeni, de a földesúr parancsára bezárták, majd lerombolták. 1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot. A belső tér nyugati és keleti...
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...
Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című kötetében így összegzi a vár történetét: „Vér vízzé nem válik. I. Károly királyunkon is teljes életében meglátszott, hogy olasz. Ahol csak szerét tehette,mindenütt kitüntette őket. Hanem özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre. Így jött be valami Douch nevű kalandor gróf, kit legott nagy birtokkal ajándékozott meg a...
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...
A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az...
A szabad királyi városok egyik legfontosabb, a földesúri hatalom alatt álló településekhez képest komoly előjognak számító kiváltsága volt az önálló ítélkezés joga. Így Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet (Ketterhäuschen)...
A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...
A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.
Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
„A magy. kir. állami kórház főarcvonalával az Eindlicher-utcára (Americké námestie), éjszaki szárnyával az Ország-útra (Radlinského ulica), déli szárnyával s bejárójával az Erzsébet-utcára (Mickiewiczova ulica) tekint. Összesen 18.573 négyzetméternyi területet foglal el. E nagy intézetet 1850-ben alapította a kormány 640.000 koronányi költséggel, 1864. okt. 14-én adta át rendeltetésének, időközönkint 1899-ig több rendbeli melléképületekkel és pavilonokkal gyarapította....
„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...
A pozsonyi Fő tér egyik kevéssé ismert, a Halász-kapu utca torkolatában álló épületét a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank számára építették. A frekventált helyen lévő telek évszázados történelemmel rendelkezik. A parcella a középkor óta az Auer patrícius család birtokában volt, akikkel 1474-ben már Mátyás-király is üzletelt. Házukban egy ízben még Habsburg Mária királyné (II. Lajos...
„A Magyar Katolikus Lexikon 1911-ben jelöli meg a Magyarok Nagyasszonya-templom építésének idejét. A munkálatok valószínűleg hamarább elkezdődtek, hisz impozáns épületről van szó. A községi krónikában azt írják, hogy az óromán stílusban emelt templomot a régi egyházi iskola helyén építették… 1911. október 15-én szentelték fel. A templom főoltárát Reiner megyéspüspök építtette. A főoltárkép a védőszentet, a...
A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat 1848-ban adták át forgalomnak. Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit: „Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor...
A kassai középkori óváros egyik kevésbé előkelő, NY-i utcájában meghúzódó, egy emeletes, 19. századi, eklektikus küllemű, polgári lakóház. Homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a bejárati kapu fölötti zárt erkély. Ebbe a házba költözött 1915-ben a Grosschmid család, köztük márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, akit a világirodalom írói nevén Márai Sándorként ismer és tisztel. Itt szerzett élményeiről is...
1993-ban a Thália Színház egy eredetileg szintén nem színházi célokra épített ingatlanhoz jutott. Itt nyílt meg 1994-ben a Márai Stúdiószínház. Az épület 1994-ben elkezdett tatarozása és átépítése 2002-ig tartott. Jelenleg itt működik a közel 100 férőhelyes stúdióterem, ahol eddig főleg mese- és kamara-előadásokat láthattak az érdeklődők. A Timon utcai épületben található a színház igazgatósága, az...
Az árvákról való gondoskodás évszázadokon keresztül a különböző egyházak, szerzetesrendek tevékenységének része volt. Bécsben 1763. július 18-án Mária Terézia királynő írta alá az ország első árvaházának alapítólevelét. Az 1923 júniusában Léván tartott törvényhozó zsinaton a csehszlovákiai reformátusok vezetői kimondták a három egyházkerületből és tíz egyházmegyéből álló Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. Az új...
A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...
A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...
Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....
