A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
„A Főtér és az Apponyi-utca sarkán álló régi Garzuli-, utóbb báró Schilson-féle ház ma szintén az Első Takarékpénztár tulajdona. Feltünik monumentálszerűségével, névszerint monumentális kapuzatával és támszerűleg kifelé düleszkedő, hamis rustika-modorban tartott faltövével. Ez építési modor a renaissance beköszöntésével városunkban is általános lett, mit nemcsak ezen főtéri, hanem a bástya-utcai házak is bizonyítanak. Az e ház...
A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...
Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.
A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...
A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.
A kései Árpád-korban létrejött irtásfalu templomát feltehetőleg a 13. században építették, későromán stílusban. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli épület, melynek falát a hajóban 3, a szentélyben 2 félköríves ablak töri át. A 16-18. században többször kis mértékben átépítették. Fából készült, festett síkmennyezete és bútorzata barokk stílusú a 17. századból. A templom legfőbb értékei a különösen...
A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey...
Görgő kora-gótikus Szent Simon és Júdás (ünnepük október 28.) római-katolikus temploma a 13. század közepén épült, melyet a 15. század elején átépítettek. A Görgey család kegyúri templomának épült. Tornyát az 1708-as tűzvész után reneszánsz stílusban újították föl, sgrafittó díszítés és pártázat koronázza. 1896-ban állították helyre. Berendezése barokk. Az oltárképet a lőcsei születésű Czauczik József (1789-1857)...
Nagycsalomján már a legrégibb időktől működtek malmok. Egykor vízimalom volt az Ipolyon is. A ma már romos gőzmalom a vidék szép ipari épületei közé tartozott. A két világháború közt épült, tulajdonosa Kiss Gyula, a környék jó nevű ipari szakembere volt. A többszintes malomépület a Nagykürtös felé vezető főút mellett áll a falu északkeleti részén. Ablakai...
A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich palota Pozsony egyik neves épülete. Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András a horvát származású magyar nemes tervezte és építtette, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az...
A területen Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett. A közeli erdőből szép barokk kastélyparkot alakított ki. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat gróf Grassalkovich Antal vette meg, és a vadászkastély helyére egy barokk kastélyt emeltetett 1763-ban. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb király vásárolta meg (1858-ig volt a birtokosa), kinek...
A Kisalföld minden korban az ország egyik éléskamrájának, legfőbb gabonatermő vidékének számított. A búzát és egyéb szemes terményt a géperejű malmok bevezetése előtt e vidéken rend szerint vízimalmokban őrölték meg. A víz mozgási energiáját kinyerő vízimalmoknak a középkor óta számos formája, típusa alakult ki. Ezek egyike a vízen úszva dolgozó ún. hajómalom volt. Ezek az...
A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti...
Gyerk első temploma, a kéttornyú Szent Katalin-templom a XII. században épült. A második istenházát (szintén Szent Katalin-templom) 1770-ben emelték, 1809-ben klasszicista stílusban átépítették, majd a század végén ismét megújították.
A kultúrház emeletén, az egykori könyvtár helyiségét rendezte be a helyi közösség és az önkormányzat. Átadására a Gyurcsó István emléknap keretében 2015-ben, a költő születésének 100. évfordulóján került sor. A Gyurcsó család és az ismerősök, barátok által adományozott kéziratok, fényképek, a költő könyvei, személyi dolgai alkotják az emlékszoba dokumentumait. Az emlékszoba közösségi találkozóhelyként is működik.
A falutól északra, a temető bejáratánál található kápolna. A bejárata felett egy fekete és egy fehér márványtábla látható. A kápolnát 1968-ban felújították. Gyürky Antal szüleinek hamvai fölé emelték, és ezen épület vált a szelényi hívek imahelyévé.
Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az...
A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...
Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.
A Felső-Magyarország egyik zsidó központjának számító Kassára 1841-ig nem települhettek be zsidók. Ennek ellenére a 20. század közepére már bő 11 ezres közösségük élt itt, amely több nagy ill. kisebb zsinagógát is fenntartott. Ezek egyike az ortodox közösség által fenntartott, régebbi zsinagóga, ill. az ehhez kapcsolódó épületegyüttes a Kassa egykori- mára lebontott – városfalának ívét...
A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....
A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.
