Korának, a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar emlékműszobrásza, Fadrusz János Pozsonyban, az egykori Vártelek utca Pálffy-udvarában látta meg a napvilágot 1858. szeptember 2-án. Pozsony külvárosában, a Virágvölgyben élte le élete nagyobb részét. Budapesten halt meg, 45. életévét épp betöltve, 1903. október 26-án.
Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Sajnos 1962-ben a kápolna haladó eszmék áldozatává vált, lebontották. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét...
A kegyhely Pozsonytól légvonalban 55 km. A középkori oklevelekben már hétszáz éve jegyzik, jobbágyfalu, sáson (mocsáron) épült. Innen a neve is. Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de III. András magyar király 1291-ben...
A kápolna homlokzatának alsó része négyzet alakú, középen félköríves végződésű, kőkeretes ajtóval. Két oldalát egy-egy szürkés, gömbölyű oszlop díszíti. Az ajtó feletti timpanonból emelkedik ki a kis huszártorony, benne egy kis haranggal, oldalain félköríves hangvetőnyílásokkal. A tornyon tűhegyes, gúla alakú piros bádogsisak; két oldalán a homlokzatot lezáró hullámos tetőpárkány, alján pedig ez a kőbe vésett...
„Votum fecititaet erexit Farkas David et Consors eius” Ezt a latin feliratot vésték bele a kápolnában lévő, barokk stílusjegyeket viselő oszlopkőbe, amelyen a Fájdalmas Szűzanya szobra található. Magyar fordítása: „Fogadalomból emeltette Farkas Dávid és felesége.” Farkas Dávid és felesége, Helena Plevina a XVIII. században éltek Kalászon. Egy Helena nevű leánygyermek keresztszülei lettek 1728 március 12-én....
A főútról a faluba vezető utca keleti részén, a sportpályától délre létesítették néhány évtizede a Béke parkot, melyben hosszú időn át rendezték a Járási Dal- és Táncünnepélyeket. A gyorsan növő nyárfákkal beültetett park jól tükrözte a kor szellemét. Mára a környezetet szebbé varázsolták, a község jeles szülöttéről, Fayl Frigyesről nevezték el, s megépítették benne a...
A város háza mellett, keletnek felfutó utczán jutunk egy födött lépcsőzethez, melyen át a plébánia templomhoz, illetve a régi neve szerint: a ,,Marienburg“-ba vezet az út. Az építmény 1568-ban épült a város védművének részeként. A lépcsőzet legfelsőbb fokán van egy ízléssel készült feszület, – mely az 1886. tűzvészt megörökíti. (Ez alkalommal a templom a belváros...
A Katolikus Kápolnát, az 1947-ben megszüntetett magyar katolikus iskolát is magába ölelő Katolikus Házat Pogonyi Tibor pasztorációs szolgálata alatt szentelte föl Dr. Drahos János esztergomi érseki általános helytartó 1943-ban. Az azon időkben tevékenykedő Katolikus Lányok Szövetségének (Kalász) ma is élő tagjainak tanúsága szerint a Katolikus Ház a Magyarok Nagyasszonya/Patrona Hungarica/ tiszteletére lett felszentelve. Az esztergomi Prímási Levéltár...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.
Felka települést szászok alapították 1245-ben. A nagy határú, rendkívül gazdag szepességi város a tizenhárom Lengyelországnak elzálogosított város egyike volt. 1945-ben Poprádhoz csatolták. Temploma a 13. század hatvanas éveiben épült kora gót stílusban, egyeneszáródású szentéllyel, a nyugati oldalon hozzáépített toronnyal. A 14. század első felében szentélyét megnagyobbítva sokszögzáródásúvá alakították, hajóját rakott boltozattal fedték, amely két tízszögű...
A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...
Felsőpél Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban, melyet 1830-ban klasszicista stílusban építettek át. Az épületet legutóbb 2013-ban újították fel.
Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...
A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...
A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben. A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között...
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...
A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.
A Kassa középkori eredetű főutcájának egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű középülete helyén korábban négy, kőből épült, gótikus polgárház állhatott, melyek fokozatosan egybeolvadtak: Első adataink a 16. századból származnak róla. Az 1620-as években itt működő pénzverdéről tudunk. Reprezentatív szálláshely, rezidencia jellegére utal, hogy hosszú ideig a Felső-magyarországi főkapitányok székeltek itt, az egyik épület-elődnek számító Rueber-féle házban (innen...
A Magyarország történetében jelentős szerepet játszó Forgách család klasszicista stílusban, 1845-47. között épült, egy emeletes palotája a műemléki belváros tengelyét jelentő kassai Fő utca déli végén áll. Homlokzatának meghatározó elemei az enyhén előreugró, timpanonos középrizaliton találhatóak: vörös kőből faragott, dór fejezetű oszlopok, illetve az általuk tartott, nagy méretű, vas korlátú erkély. Építtetői gróf Forgách Kálmán...
Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...
Sirak község központjában áll az egykori Fuchsleitner-féle malom. A mára eléggé elhanyagolt épületet kőből építették, tetőszerkezete és az első oldalán egy hozzátoldott épületrész deszkából készült.
