Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...Read More
Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.Read More
A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.Read More
A szenci hősi emlékmű történetének kezdete 1917-re tehető vissza, amikor az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Magyarországon tehát törvénybe foglalták, hogy minden magyar községnek, városnak, falunak építenie kell egy...Read More
Érsekkéty Esztergom-megyei felszabadult község országzászló avatásán dr. Hürtler Dénes országgyűlési képviselő és Szirmai János református lelkész szavai után az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az országzászlót. Bényi Mihály biró és Jónás József beszéltek a helyiek nevében, majd nagyszabású levente felvonulás zárta be az ünnepséget.Read More
A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...Read More
A nagyközség evangélikus temploma magán viseli a XIX. század harmadik évtizedének érett klasszicizmusára jellemző jegyeit. Észak-déli tengelyű, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom. A torony alapja egybeesik az északi homlokfal alapjával, ennélfogva kiképzése egységesebb és gazdagabb. Főbejáratát rizalit teszi hangsúlyosabbá. Porosz boltíves belső terét három oldalról árkádos karzat veszi körül. A községnek neves evangélikus iskolája...Read More
A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.Read More
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...Read More
Ostyk Narbutt Ferenc, az 1863 évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök sírja. A litvániaI Szawryban született 1841. március 30-án, elhunyt Tornócon 1892. október 7-én, házasságának 14. évében.Read More
A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...Read More
A vár a Paradicsom-hegy oldalában helyezkedik el. Eredetileg templomnak épült. Állítólag a templáriusok, a vörös barátok építették a 13. században, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a hegyen állott a templom körül. A templáriusok itt harcias életet folytattak, ezért körfallal erősítették meg rendházukat, így az valóságos erődszámba ment. A legenda szerint a templáriusok...Read More
Nemesorosziban már a szülői ház sem áll, mégis életműve és személyiségének sugárzó ereje, valamint a kortársak és tisztelőinek szeretete volt a létrehívója a 2008. április 2-án megtartott felemelő ünnepségnek, melynek keretén belül emlékszobát avattak Ozsvald Árpád emlékére. Pavol Páchnik polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, Taliga Árpád zselízi nyugdíjas pedagógus a megálmodója ennek az emlékszobának....Read More
A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.Read More
A 14. században, gótikus stílusban épült templom a község legrégibb épülete. A szentély és sekrestye csúcsíves boltozata és derékszögű alaprajza utal a templom gótikus eredetére. A torony a 17. században lett a templomhoz építve. A templom hajója barokk boltozatú. A templom barokk díszítéséből mindössze a 18. századból származó, evangélikusok szobrával díszített fa szószék és Szűz...Read More
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.Read More
Az elkészítési ideje 1793-98 közötti időszakra tehető. Perky Szabó János akkori plébános 1799-es évi feljegyzésében “Isten szándékából“, mint saját tulajdont készítette. Ezt a feljegyzést – folyamodványt Nagyszombat megyei Fő Vikaries úr igazolja Böjt havának 13-kán, 1799-ben.Read More
id. Padicskó János tehénpásztorként dolgozott a faluban. Fia ifj. Padicskó János 24 évesen halt hősi halált az 1. világháborúban. Emlékét a helyi református templomban elhelyezett márványtábla őrzi a többi hősi halottal egyetemben.Read More
Vásárútnak először – legalábbis a források erről szólnak – fatemploma volt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Ezt azonban egy középkori árvíz elmosta. Mintegy három és fél évtizeden keresztül „szent sátorban” tartották az istentiszteleteket, és csak jóval később építettek kőtemplomot. 1672-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére. Ez sem bizonyult azonban hosszú életűnek, mert 1754-ben...Read More
Burián László atya, Szenc szülötte (* 1922. aug. 19., + 2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szent Antal-szobrot a templomkertben Szencen.Read More
Az 1899-ben állított szobrot Derzsi László és családja renováltatta 1990-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.Read More
