Született 1926. december 5-én Hodosi Réten, meghalt 2015. májusában, Hodosban. A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A Csemadok alapszervezet elnöke volt több évtizeden...
Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...
Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. febr. 18. – Pozsony, 1913. máj. 31.) orvos. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvosi karán. 1877–1882-ben a II. sz. belklinika munkatársa, 1882-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa. Egyik alapítója, majd alelnöke a pozsonyi Toldy Ferenc Társaságnak, 1891-ben ő indította el a Nyugatmagyarországi Híradó c. lapot. Az 1890-es években...
A sírkertben Szilasi Laki Pázmány Adolfné (1863–1936) és férje Szilasi Laki Pázmány Adolf (1853–1937) nyugosznak. Mellettük a fiatalon elhunyt lányuk Szilasy és Laki Pázmány Amálka (1900-1919) sírja. Komárom megyei Hírlap gyászjelentésben tudatja, hogy Pázmány Adolf földbirtokos 1937. november hó 18-án Csallóközaranyoson halt meg. Az elhunytat a kiterjedt rokonság között a negyedi Szabó és Pályi családok igaz...
A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.
A családi sírkertben – Ns. Pázmány Josef (1797-1886) és párja Ns. Csepy Krisztina (1832) – Ns Pázmány Josef úr neje Ns. Sándor Lidia (élt 46 évet † 1849), papnövendék fia Ns. Pázmány Rudolf (élt 20 évet † 1858) – Nemes Pázmány József († 1886) neje Nagy Eszter (1826–1917) és unokája Gizella (1883–1885) – Pázmány Péter...
A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.
A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.
A sírban Pázmány család tagjai nyugszanak: Pázmány Zsigmond (1878-1939), neje Keszegh Mária (1886-1963) és fiaik Jenő (meghalt 1906-ban) és Rezső (1908-1979).
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...
A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/
A temető főbejáratától a Golgotához vezető út mindkét oldalán Jézus Krisztus keresztútjának 14 állomása (stációja) helyezkedik el. Ezek önálló építmények, amelyeket külön-külön egy-egy peredi katolikus család építtetett. Ezekben pléhre festett képek a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. A keresztút végén – a kápolna előtt van a Golgota (Kálváriadomb). Ennek tetején 3 kereszt áll. Középen Jézus Krisztus...
Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt. Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely...
Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében...
A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.
Egy műkőből készült út menti kereszt látható a 170. számú ház telkén. Rajta öntöttvas korpusz s az alábbi felirat van: Isten dicsőségére állította a PETÉNYI család.
Nemesradnóton az 1870-es évek elején döntött úgy a református gyülekezet, hogy új templomot épít a megrongálódott, fából épült templom helyébe. A munkálatoknak 1875-ben fogtak neki. Ez Pethő Dániel szolgálati idejére esett. Az idős lelkész közben elhunyt, a helyi temetőben nyugszik. Pethő Dániel (a „túrós csuszás pap”) 1823-ban született Zemplén megyében Petőszinyén. 36 évig volt lelkész Nemesradnóton....
A balonyi temető kiemelt sírhelye,a Színi és Sebő családok kriptája.A két család tagjainak jelentős társadalmi szerepük volt a régióban és a 19.századi magyar politikai életben.
Pozsony vármegye régi család, mely nem egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P: György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt a vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P....
