A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.
A családi sírkertben – Ns. Pázmány Josef (1797-1886) és párja Ns. Csepy Krisztina (1832) – Ns Pázmány Josef úr neje Ns. Sándor Lidia (élt 46 évet † 1849), papnövendék fia Ns. Pázmány Rudolf (élt 20 évet † 1858) – Nemes Pázmány József († 1886) neje Nagy Eszter (1826–1917) és unokája Gizella (1883–1885) – Pázmány Péter...
A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.
A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.
A sírban Pázmány család tagjai nyugszanak: Pázmány Zsigmond (1878-1939), neje Keszegh Mária (1886-1963) és fiaik Jenő (meghalt 1906-ban) és Rezső (1908-1979).
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...
A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/
A temető főbejáratától a Golgotához vezető út mindkét oldalán Jézus Krisztus keresztútjának 14 állomása (stációja) helyezkedik el. Ezek önálló építmények, amelyeket külön-külön egy-egy peredi katolikus család építtetett. Ezekben pléhre festett képek a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. A keresztút végén – a kápolna előtt van a Golgota (Kálváriadomb). Ennek tetején 3 kereszt áll. Középen Jézus Krisztus...
Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt. Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely...
Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében...
A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.
Egy műkőből készült út menti kereszt látható a 170. számú ház telkén. Rajta öntöttvas korpusz s az alábbi felirat van: Isten dicsőségére állította a PETÉNYI család.
Nemesradnóton az 1870-es évek elején döntött úgy a református gyülekezet, hogy új templomot épít a megrongálódott, fából épült templom helyébe. A munkálatoknak 1875-ben fogtak neki. Ez Pethő Dániel szolgálati idejére esett. Az idős lelkész közben elhunyt, a helyi temetőben nyugszik. Pethő Dániel (a „túrós csuszás pap”) 1823-ban született Zemplén megyében Petőszinyén. 36 évig volt lelkész Nemesradnóton....
A balonyi temető kiemelt sírhelye,a Színi és Sebő családok kriptája.A két család tagjainak jelentős társadalmi szerepük volt a régióban és a 19.századi magyar politikai életben.
Pozsony vármegye régi család, mely nem egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P: György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt a vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P....
Petőcz György – a megyei hivatalnokoknak a szabadságharc alatt egyáltalán nem volt könnyű dolguk. Mindig az aktuális megszálló kiáltványait, rendeleteit kellett kihirdetniük. Az éberhardi születésű Petőcz György 1843-től volt megyei főjegyző. 1848-49 fordulóján a császári-királyi hatóságok nevezték ki másodispánná, 1849 tavaszán pedig a megyei hatóság őt nevezte ki a Csallóközben táborozó csapatok ellátási biztosává. Amikor...
A közelgö bicentenárium első Petőfi emlékművét avatták 2020. október 3-án a költő édesanyjának szülőfalujában Necpálon. Külön köszönet ezért a felemelő tettért ing. Peter Majko (SNS) polgármesternek és Lengyel Zoltánnak a Túróci Magyarok Egyesülete elnökének, akiknek ebből az alkalomból Bukovszky Lászó, kisebbségi kormánybiztos átnyújtotta a Szlovák Köztársaság Ezüst Emlékérmét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Igor Hus...
