Nt. Ujlaki Sándor ref. esperes a nyelvhatáron élô református gyülekezet és falu magyarságának megőrzésén munkálkodott haláláig. Ezért úgy a visszacsatolás elôtt (1938-1939), mint a visszarendezés után (1945-1946) meghurcolták. 1939-ben a szlovák hatóság túszként tartotta fogva, majd az új hatóság 1945 után bebörtönözte és megvonta fizetését ill. nyugdíját. Mindennek ellenére, megtört egészséggel, de tovább szolgált haláláig.
Az eredetileg barokk kastélyt a 18. században építették, a klasszicista stílusban történt átépítése és bővítése kb. 1820-ban történt. Egyszintes háromszárnyú épületről volt szó, összefüggő oszlopsorral. A merőlegesen épített egytraktusú szárnyakat a középső szárnnyal oszlopcsarnok kötötte össze. A kastélyt a Nyáry család építtette, amelynek Hontvarsányban egészen 1945-ig voltak birtokai. Utolsó tulajdonosa Bolfras szül. Nyáry Margit volt....
L. Ignác Bereg megyei főszolgabíró és Kollárovits Veronika fia. Beregszász, 1825., ref. Nőtlen. (Felesége 1853 – Bay Zsuzsanna, meghalt 1917.) 1848 augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad tagja. Részt vesz a Jellacic elleni hadjáratban. 1849. febr. (jan.16.) – hadnagy. Áprilisban áthelyezését kéri egy honvédzászlóaljhoz. 1867. és 1890. a Bereg megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban...
Leszkay Károly (1825–1905.), neje (esk. 1853. Beregsurány) ludányi Bay Zsuzsánna gyermeke: Sándor (szül. 1862. nov. 3., † 1932.), esp.- plébános Nagymagyaron. A sírkő másik oldala Leszkay Károly honvédhadnagy sírkövét jelzi.
Az épületet a község az 1960-as években építette – mely azóta is a falu tulajdonában áll -, s akkor a helyi nemzeti bizottság székhelyéül szolgált. Az évtizedek során az épület különböző funkciókat látott el: fodrászat, suszter műhelye, gyógyszertár. 2015-től nyugdíjas napközi otthon működik az épületben.
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...
Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...
A falu domináns épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A templom 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta.
Az Olgyai Olgyay család sírboltjában Olgyai Olgyay Károly és felesége Kisjokai Takáts Klára, fiuk Olgyai Olgyay Gyula 1848-49-es honvédhadnagy, felesége Tutschek Antonia, valamint Tutschek Anna nyugszanak.
A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.
Öllös Károly Komárom megyében Apácaszakállason 1856. június 1-jén született egyszerű köznemes földművelő szülőktől. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, majd a szülei a pápai református főiskolába adtak, ahol a gimnáziumot, és a teológiai tanfolyamot végezte el. Közben egy évig a balatonfüredi evangéliumi reformált népiskolában segédtanító volt. Majd katonának sorozták be. A tényleges katonai szolgálat után 1879 őszén ismét Pápán folytatta teológiai tanulmányait. Tanulmányai...
A templomot a XX. század harmincas éveiben akkori stílusú mellékhajókkal bővítették. A templom bővítése után, Simor László plébános a templomnak adományozott egy szürke márványból készült oltárt. Templomot a II. világháború idején több találat is érte, de akkor rongálódott meg teljesen, mikor a tornyot felrobbantották. A szürke márványból készült oltár megmaradt. Az oltáron a mai napig...
Község közepén álló keresztfa, vaskerítéssel körülvéve. Templom hiányában itt tartották a szentmiséket illetve az ünnep- és vasárnap délutáni litániákat, valamint helyet adva a lakosoknak a beszélgetésre és találkozásra. Korponai Julianna, a rózsafüzér társulat előénekese és vezetője gyűjtötte össze a híveket a kereszthez. Id. Ádám János visszaemlékezése, 2010. október 10-én, Galábocs.
Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története: Tornagörgőn fakadó bővizű karsztforrás mellett nyilván kőből fölépült, tágasabb és rangosabb palotába, arra nincs adatunk. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy nagynénjének, Aliz hercegnőnek már egy, a maga korában kényelmesnek tekinthető és a királyi családtag rangjához illő udvartartásra alkalmas rezidenciát adományozott Imre király. Minthogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, 1245-ben...
A kelenyei templom bal oldali mellékoltárán áll. Rokokó stílusban készült, fából faragott. A főbb egyházi ünnepeken, az arra az ünnepre vonatkozó színvilágú öltözetet adják rá: húsvétkor fehér, pünkösdkor bordó, karácsonykor arany, ádvent és nagybőjt alatt lila, évközben világoskék ruhát visel. A szobor fején korona és fehér tüll látható, a kezében jogar van. A másik kezében tartott...
A város egykori legnagyobb harangja, az 1556-os tűzvész után öntötték 1557-ben Illenfeld Ferenc mester vezetésével a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjaiból. A legenda szerint azért volt olyan szép a hangja, mert a tűzvész miatt a templomban bennégett szerzetesek lelkeinek a hangja szólalt meg benne. A 72 mázsás harang az Orbán- (Vörös-) toronyból szólt. 1966-ban leégett...
Hetény híres bortermő vidék is. A szőlő termesztésére a lakott területtől északra található homokdombok napsütötte déli oldalai a legmegfelelőbbek. Ma kb. 89 ha szőlőültetvény található a hetényi határban. Az 1800 években elszórtan található szőlők azonban nem kedveztek a szövetkezet nagybani gazdálkodásának, így 1978-ban a szövetkezet minden gazdának 6 ha területen a saját borháza elé mérte...
A feltételezhetően a 19. század elején épült a sarki épület. Az évek során rengeteg funkciót látott el: volt raktár, fogda, óvoda, határőrök lakása, kaszárnya és sok egyéb. Jelenleg bolt működik az épületben.
