A községi hivatal mellett áll Nepomuki Szent János út menti barokk kőszobra, amelyet 1751-ben emeltek, 1905-ben felújítottak, 1972-ben a község hivői ismét megjavíttatták, az utolsó javítására 1999-ben került sor. Nepomuki Szent János a hallgatás szimbóluma, a vizek, hajósok, molnárok, hidak védőszentje volt. Árvizek idején a víz a szoborhoz közeli területekig terjedt, tehát a szobortól várták,...
Nepomuki Szent János későbarokk útmenti szobra a 18. század végén készült. Állíttatta Laszlovszky József, Pest vármegye táblabírája, Buda szenátora (később polgármestere), aki e faluban született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként. Laszlovszky József ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés – a halotti anyakönyv szerint – bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az...
Nepomuki Szent János (csehül: Svatý Jan Nepomucký), (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szentelnek neki,...
Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). A gyónási titok vértanújának (†1383 v. 1393), mindenekelőtt pedig a vízenjárók védőszentjének, barokk szobrait Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoportok, pestis-emlékművek mellékalakjaként Magyarország-szerte megtaláljuk, hasonlóképpen egykorú házak oromfülkéiben, úton-útfélen, kutak mellett, folyók partján, hidak párkányán,...
Az 1782-ből származó késő barokk kápolna félköríves záródású téglalap alapú épület dongaboltívvel. Benne található Nepomuki Szent János barokk szobra a 18. sz. fordulójáról. A kápolna védett kulturális emlék.
„A másik képoszlop a Zichy-kastély előtt vezető főút mellett áll. Ebben Nepomuki Szent János festett gipsz szobrát helyezték el. Ez is négyszögletes építmény, nyeregtetővel fedve. Nepomuki Szent Jánosnak szintén nagy kultusza volt errefelé, hisz már 1728-ban, a második templomban is volt szobra a szentnek, sőt tudunk egy vörös Nepomuki Szent János-lobogóról is. A plébániairatok arról...
A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.
Inám községnek megannyi szakrális kisemléke van. Közülük a legrégebbi Nepomuki Szent János 1797-ből származó szobra. A kőszobor a falu délkeleti, alsó részén, a Nagy-patak közelében áll egy négyzet alakú, csigadíszes talapzaton. A népi kőfaragók műhelyéből kikerült szép alkotás a szentet papi ingben ábrázolja. Fején nincs birétum, viszont azt egy öt darab hatágú csillagból készült korona...
Ritka település az, ahol egy szoborból több is állt. Apátújfaluban valószínűleg azért lehetett két Nepomuki Szent János-szobor, mert eredetileg is két településből állt a falu. A temetőbeli Szent János-szobor, amely most a hullaházhoz épített kis barlangban látható, eredetileg más részén volt a településnek. A mai kultúrház helyén állt egykor a régi tűzoltóház, s e mellett...
A templomkertben, közel a falun átfolyó patakhoz, egy magas kőtalapzaton helyezték el Nepomuki Szent János szobrát. Egyesek szerint ez azóta van itt mióta a templom megépült. Ám a hidak, folyók, vizimolnárok és a gyónási titok védőszentjének szobra ennél régebbi alkotás lehet, valószínűleg a XIX. századból származik. János fekete birétumban, fekete reverendában, fehér karingben és rövid...
A ma feltehetőleg ideiglenes jelleggel a Szent László-templom fala mellett álló szoborról Bagin Árpád Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei című írásában ezt olvashatjuk: “A templomtól déli irányban, a főút mentén található polikróm homokkő szobor. Chalupeczky József feljegyzése szerint a 19. század első harmadában említés van a szoborról, talapzatával kapcsolatban. Az objektum datálása a 18....
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán Nepomuki Szent János-szobor, dicsfénnyel, ezen hatágú csillagokkal. Jobb kezére helyezve a feszület, baljában pálmaággal. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon további szentek szobrai: Szent Flórián, Szent Rókus és Szent Sebestyén. Három angyalkás figurával, kezükben kürttel. Az objektum elülső részét nézve egy oltárasztal-szerűséget látunk, ez alatt egy barlangban Szent...
A Nepomuki Szent János-szobor a községen átfolyó patak partján, az új templom kertjében áll. A magas talapzaton elhelyezett kisméretű alak egyenes testtartású, arccal a távolba tekint. A homokkőből készült (XVIII. ?) XIX. századi alkotás finoman kidolgozott, színezett munka. A magas, téglalap alakú oszlop dedikációja már nem olvasható. Az egész talapzat eléggé megkopott, akárcsak a díszes...
Ipolykeszi Nagycsalomja filiálisa. A község mai római katolikus neoklasszicista temploma egy régebbi elemeinek felhasználásával épült 1899-ben az Ipolyba ömlő patak partján, egy mesterségesnek tűnő kis kiemelkedésen. Az észak-déli tájolású egyhajós templom szentélye sokszögzáródású. Régi oltárképe a védőszentet, Nepomuki szent Jánost ábrázolja. … A templom mai freskóit a magyarországi Lencsés Zsolt festőművész készítette antikmeszes technológiával. Az...
A Nester-palota a hajdani Kossuth Lajos tér déli térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben, saroktelken áll. Josef von Nester építtette 1856-ban, klasszicista stílusban, Feigler Ignác tervei szerint. A kissé szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, négy szárnya középen kis udvart közrezáró, nyereg tetős épület főhomlokzata nem a térre, hanem délnyugaton a Rigele utcára néz. A héttengelyes, szimmetrikus...
Neszméry Gáspár 1879 és 1913 között a Nógrád megyei Nagybárkányban volt plébános. Innen került Nyitraegerszegre. 1914-ben kineveztetett a nyitraujlaki alesperesi kerület, tanfelügyelő alesperesévé. 1922-ben távozott az élők sorából.
Néver kastélya 17. század végi, eredetileg reneszánsz stílusú. Valószínűleg a Török család építtette. 1717-ben köpösdi Tolvay Gábor szerezte meg néveri Török György hagyatékát a néveri kastéllyal együtt. 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A kastélyhoz kiterjedt park és gyümölcsös is tartozott. A szocializmus egy ideig próbálkozott új funkciókkal ellátni (volt magtár, raktár és bentlakásos sajátos nevelési...
A szobor a tér hossztengelyében, annak déli végéhez közeli fasorban, kb. a szobor alkotójáról elnevezett Rigele utca csatlakozásának magasságában, szabadon áll. A belváros egyik reprezentatív, a Dunához közeli, hosszú terén (neve korábban Sétatér, Kossuth Lajos- és Radetzky tér is volt) áll a pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos szobra, a „Nimfa és őz”. A bájos szobor...
Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Középiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapesten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyéves önkéntes katonai szolgálatot követően átvette a szomolnoki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benősülve a családba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvette GÄRTNER jól menő patikáját, amelyet visszavonulásáig, 1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosaként is tevékenykedett, illetve ellátta...
A Nozdrovicky-Hústyava-féle Lourdes-i barlang Pást nevű falurész 81/24. számú házának udvarán áll virágokkal befuttatva. Nozdrovicky Béla és neje, Hústyava Mária állíttatta, s még Pintér atya szentelte fel. A nyerskőből kialakított építményt egy félköríves vaskeret zárja le, üvegezett ajtóval. Mögötte a szakrális építmény ovális kis oltárán áll a Lourdes-i Szűzanya kék övvel átkötött fehér ruhában és...
Nt. Ujlaki Sándor ref. esperes a nyelvhatáron élô református gyülekezet és falu magyarságának megőrzésén munkálkodott haláláig. Ezért úgy a visszacsatolás elôtt (1938-1939), mint a visszarendezés után (1945-1946) meghurcolták. 1939-ben a szlovák hatóság túszként tartotta fogva, majd az új hatóság 1945 után bebörtönözte és megvonta fizetését ill. nyugdíját. Mindennek ellenére, megtört egészséggel, de tovább szolgált haláláig.
Az eredetileg barokk kastélyt a 18. században építették, a klasszicista stílusban történt átépítése és bővítése kb. 1820-ban történt. Egyszintes háromszárnyú épületről volt szó, összefüggő oszlopsorral. A merőlegesen épített egytraktusú szárnyakat a középső szárnnyal oszlopcsarnok kötötte össze. A kastélyt a Nyáry család építtette, amelynek Hontvarsányban egészen 1945-ig voltak birtokai. Utolsó tulajdonosa Bolfras szül. Nyáry Margit volt....
L. Ignác Bereg megyei főszolgabíró és Kollárovits Veronika fia. Beregszász, 1825., ref. Nőtlen. (Felesége 1853 – Bay Zsuzsanna, meghalt 1917.) 1848 augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad tagja. Részt vesz a Jellacic elleni hadjáratban. 1849. febr. (jan.16.) – hadnagy. Áprilisban áthelyezését kéri egy honvédzászlóaljhoz. 1867. és 1890. a Bereg megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban...
Leszkay Károly (1825–1905.), neje (esk. 1853. Beregsurány) ludányi Bay Zsuzsánna gyermeke: Sándor (szül. 1862. nov. 3., † 1932.), esp.- plébános Nagymagyaron. A sírkő másik oldala Leszkay Károly honvédhadnagy sírkövét jelzi.
