Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....Read More
A barna, vésett virágmotívumokkal díszített kopjafát a 700 éves falu címerével is ékesítették. A derékmagasságban lévő címer alatt felirat olvasható.Read More
A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.Read More
A faluban működő ECORI polgári társulás a környezetvédelem mellett, az alapszabályzata szerint az emberi és kulturális értékek védelme és megőrzése céljából is alakult. Ezért emlékeztetőül Szent István emlékoszlopot helyeztek el közadakozásból a faluba vezető útkereszteződésnél Padány – Bögellő felől. Az emlékoszlopot 2012. augusztus 19-én, az I. alistáli Szent István Ünnep napján adták át.Read More
Az emlékjelet, melyet a helyi illetőségű Pócsik Antal fafaragó készített, a katolikus templom előtt található parkosított területen állították fel 2013-ban.Read More
Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...Read More
A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.Read More
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.Read More
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.Read More
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...Read More
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.Read More
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.Read More
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.Read More
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...Read More
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...Read More
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.Read More
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...Read More
Dobsina r. t. város hazafias közönsége éber figyelemmel kisérte kezdettől fogva azt a nagy országos mozgalmat, melynek az a szép és hazafias célja volt, hogy Kossuth Lajos nevét, emlékét a magyar városok és községek szobrok alakjában örökítsék meg. Különösen a jelen század első éveiben valóságos versenyre kelt a magyar társadalom s a városok, tehetősebb községek...Read More
Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...Read More
