A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...
Az 1001 január elején megkoronázott első magyar király székhelye a közeli Esztergom volt. Az egész környék a király birtokát képezte, ezen a vidéken volt elhelyezve a király szarvasmarha és juhtenyészete. Mint az esztergomi Balassa Bálint múzeum tájékoztatásából tudjuk, az 1020-as évek elején egy aszályos nyáron a király itt az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását...
Az emlékfal a csilizradványi magyar tannyelvű alapiskola előcsarnokában található. Az iskola 2008. októbere óta viseli a Kóczán Mór Alapiskola tiszteletbeli címet. Az emlékfal több részből áll. Az egykori csilizradványi református lelkészről készült képekből és Uprik Sándor által készitett alkotásból. Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Pápán a Dunántúli Református Egyházi...
2017-es évben volt Kodály Zoltán születésének 135., illetve halálának 50. évfordulója. Zoboralja Kodály Zoltán életében és munkásságában fontos helyet foglalt el. 1906 és 1916 között többször szállt meg Gímesen (az óvoda épületében), majd innen járt gyűjtő körútjára a többi faluba, Lédecre, Kolonba, Zsérére, Gerencsérre és Csitárra is. Kodály 147 kórusművet írt, ebből 78-at gyermekkórusok számára....
A rózsaszínű kőből készült kereszt az idők folyamán az Öreg katolikus iskola kerítésének részévé vált. A kereszt alapzatán lévő felirat tanúsága szerint 1806-ban emelték.
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A templom mögött álló kereszt ugyanolyan típusú, mint a Főszegi útmenti kereszt. 1773-ban Kollár Miklós gazdag molnár készíttette. Mindkét kereszt 20 forint alapítvánnyal rendelkezett.
A Késmárki evangélikus líceum 1912-13. Értesítőjében egyebek mellett ezt olvashatjuk az 1913-ban elhunyt Koller Károlyról: „ … Az elhunyt 1825 január 22-én született Lőcsén. A népiskolát és a gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Késmárkra jött, ahol theológiát és jogot tanult; majd Bécsbe ment, ott theológiai tanulmányainak befejezése mellett természetrajzi és mathematikai előadásokat hallgatott, már azzal a szándékkal,...
Kolmár József, nyug. kir. kath. főgymnasiumi tanár, K. Mihály ispán és Banay Sára (ki Márton István író kishuga volt) fia, szül. 1820. ápr. 3. Magyaród pusztán (Somogym.); anyját korán elvesztvén, egy évig nagybátyjánál Visontán (Somogym.) iskolázott; azután Csurgón az ev. ref. gymnasiumban hat év alatt a nyolcz osztályt elvégezvén, 1838 őszén a pápai ref. főiskolában...
Itt született 1917. március 30-án Komjáthy István író, műfordító. A „Mondák könyve” szerzője, az ifjúsági irodalom meghatározó egyénisége. Az emléktáblát halálának 50. évében állította az önkormányzat és az író családja, 2013-ban.
A családi sírkertben Komlóskeresztesi Fejérváry Géza nagybirtokos, császári és királyi kamarás, nyugalmazott honvédhuszár alezredes nyugszik. Mucsinyban született 1857-ben, 1921-ben halt meg. Mellette fia Iván. Az 1848-49-es szabadságharc után a nagykeszi birtok nagy részét a Fejérváryak örökölték. A 20. század elején a település legnagyobb földbirtokosai Fejérváry Géza báró és Zámory Béla örökösei.
Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez. … A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh)...
A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
