A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...
Dobsina r. t. város hazafias közönsége éber figyelemmel kisérte kezdettől fogva azt a nagy országos mozgalmat, melynek az a szép és hazafias célja volt, hogy Kossuth Lajos nevét, emlékét a magyar városok és községek szobrok alakjában örökítsék meg. Különösen a jelen század első éveiben valóságos versenyre kelt a magyar társadalom s a városok, tehetősebb községek...
Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...
1888-ban hunyt el a község lelkipásztora, Kovács József, aki a toleranciarendelet utáni második lelkipásztora volt Kisújfalunak. Sajnos róla, bár 54 évig élt a községben, nagyon kevés maradt az utókorra (70 éves korában mindene odaveszett a nagy tűzvészben). Családja, fia Kovács József kerékgyártómester is a község lakosa volt. A lelkipásztor és első két felesége a kisújfalui...
Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.
Kovács Sándor az első világháború a romániai Sipotai fogolytáborban 35 éves korában meghalt katona emlékét megőrizve neje Dejcző Anna állíttatta, egyben az ő és fia sírja is. A sírban Kamancza Pál és felesége Kovács Magdolna nyugszanak.