Kóvárnak egykor jelentősebb számú evangélikus lakossága is volt. A templommal szembeni evangélikus temetőben még látni néhány szép korabeli nemesi síremléket. 1846-ban ide temették a falu egyik birtokosának, Horváthy családnak fiatalon elhunyt gyermekét is. Csúcsíves, rozettás síremlékére ezt a szöveget vésték: „Hetedik évében hunyt el e tavaszi ibolya, / szülői kebleken ápolt kis Horváthy Ilona. /...
Köves Kálmán római katolikus plébános volt Farkasdon 1878 és 1910 között. Az ő nevéhez fűződik az óvoda építése (melyet mára már lebontottak), 1882-ben a katolikus iskola építése és az artézi kút fúratása. Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett.
Szent Anna tiszteletére, neoromán stílusban épült, toronnyal. Az ablakokat tégla berakás övezi. Bejáratát két oldalról oszlopok díszítik, valamint fémből félköríves boltív, kereszttel a tetején. Az ajtó felett fehér márványtábla, felirattal.
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...
A régi temető központi keresztjét Kostyál János családja emeltette 1927-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A talapzatára az I. világháború 30 áldozatának nevét vésték. Az állíttató Kostyál János a kereszttől néhány méterre nyugszik.
Az új temetőben központi kőkereszt áll magas talapzaton, amelyen Szűz Mária szobra van. A kereszt valószínűleg a 19. század elejéről származik, és 1880-ban javították. A talapzaton a felirat olvashatatlan.
A másik (a régebbi a Rados-kereszt) központi temetőkeresztet, azaz a felső-feszületet 1918-ban emelték a világháború emlékére. Ez egy többlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos homokkő kereszt öntöttvas korpusszal, melyet kék ágyéktakaró fed.
A Központi temetőkereszt eredetileg fából volt. A mait a XX. század hatvanas éveinek elején állították. Szürke műkőből készült egyenes szárvégekkel, az INRI-felirat alatt fehér vaskorpusszal. A barna töviskoronák Krisztus-fej jobbra fordítottak, a testen kék ágyéktakaró van. A dedikáció szövege fekete márványlapon látható. Állíttatták a kóvári hívek 1963-ban, Isten dicsőségére.
A község északnyugati felében kialakított Újtemetőnek is van központi keresztje. Kosík Bertalanné Nászali Ilona, (1940) adatközlő elmondás szerint ezt „Kmetty Vince bácsi rendezte a hívek összeadakozásából.” Ez egy kétlépcsős talapzat felfelé keskenyedő oszlopfőjén álló egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt. Ezüstös vaskorpuszának Krisztus-feje jobbra fordított, ágyéktakarója fehér. A kereszt oszlopának dedikációja így szól: „Isten dicsőségére, halottaink...
„…Szklabonyán igen erős volt a Mária-kultusz. Hisz a templomban van szobra a Fájdalmas Anyának, Mária Szívének s a Lourdes-i Szűzanyának is. Mikszáth ismert novellái közé tartozik A gózoni Szűz Mária című írása, de említi írásaiban Bizi apót is, akit Isten épp akkor büntetett meg, amikor a templom számára egy Mária-képet hozott. Igaz volt-e mindez, nem...
Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912....
Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.
A 109-es ház előtt gránitból készült út menti kereszt áll kis öntöttvas korpusszal, amelyet Isten dicsőségére 1956-ban állíttatott Krasznicza János és neje Deák Erzsébet.
A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.