2012-től a kora gótikus (református) templom freskóihoz vezető utat a középkori királyok faszobrainak sétánya ékesíti. A nyolc király szobraiból álló sétány még érdekesebbé tette ezt a páratlan műemléket. A sétány a Kassa-megyei Önkormányzat Terra Incognita programja támogatásával épült. A szobrok sorrendje: Szent István, Aba Sámuel, Szent László, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és...
Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete jelenlétében szentelte fel Gombik Róbert plébános a helyi temetőben felállított haranglábat és lélekharangot. A Smidt Róbert szőgyényi fafaragó alkotta, kaput formázó harangláb és a zsarnócai (Žarnovica) öntödében öntött negyvenkilós harang a Kiskertészek Királyrévi Szervezete és a helyi önkormányzat támogatásával készült. „Ez a csodálatos építmény az összefogást jelképezi. Nemcsak a kiskertészek...
A templom 1834–1836 közt épült klasszicista stílusban. Egyhajós építmény egyenes lezárással, hozzáépített sekrestyével és az ormos főhomlokzatba beépített toronnyal. A hajóban poroszsüveg-boltozat három mezője látható boltozatközi sávokkal. A pszeudogótikus Szent Imre főoltár Réthay Benedek iparművészeti műhelyében készült a 20. sz. elején. A főoltárt Szent Imrét ábrázoló festmény ékesíti. A fából készült történelmi jellegű szószék 1900...
Állított hasáb formájú talapzaton, hengeres oszlop tetején található a Szentháromság homokkő szobra, a régi községháza előkertjében (nincs kizárva, hogy valamikor paplak volt), a templom közelében. A Fiúisten és az Atyaisten homokkőből, a Szentlelket jelképező galamb fémből készült, az oszlopfőt puttó dombormű díszíti. Az egész 2003-ban szépen restaurálva, sárgára festve.
A temető központi kőkeresztje öntöttvas korpusszal 1863-ból való, Isten dicsőségére állíttatták a Benes testvérek, András és József. A négyzetes talapzat első részén Szűz Mária-szobor áll.
Szepesvármegye közgyűléseit régi idők óta a szepesi várban, Váralján vagy a vármegye valamely más helyén tartotta. Lőcse mint a szász provinczia székhelye, majd a XIV. század közepe tája óta sz. kir. város a vármegyével semmi közösségben nem állott. A megyei nemesség a XVI. és XVII. századok pártviszályai és háborúi közben sokszor szorult rá az erős...
A római katolikus templom Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján épült 1995-ben. Alapkövét 1991-ben II. János Pál pápa szentelte fel. Itt rendezték meg a felvidéki magyar iskolák 2009/2010-es országos tanévnyitó ünnepségét.
A faluban a Pray-kódex feljegyzése szerint már a 13. század végén kápolna állt, és 1307-től parochiális egyház működött, melyhez Nyárasd is hozzátartozott. A román kori kis kápolnát még a 14. században gótikus stílusban templommá bővítették. A reformáció hatására a templom, melyet akkoriban temető vett körül, egy időre az evangélikusoké, majd az ellenreformáció hatására 1681-ben újra...
Vágújhely meghatározó épülete a dombtetőn álló gótikus Kisboldogasszony plébániatemplom, melyet védőfal övez. A templom román stílusú elődjéből mára csak a torony alsó része és a kőkapuzat maradt. A prépostságot II. Stíbor alapította, majd 1414 és 1423 között a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. A 16. század elején...
A helyi egyházközség 1755-ben alakult, és a római katolikus templom a dunaszerdahelyi esperesi kerületbe tartozott. Kegyura Pálffy János gróf volt. A századfordulón plébánosa Papánek Márk, majd dr. Hegyi Jenő pápai kamarás, esperesplébános volt. A Katolikus Magyarország 1001-1901 című kiadvány szerint az alsónyárasdi templomot 1754-ben alapították, s a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére építették. Fiókegyháza Felsőnyárasd. A...
Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1737-ben épült. Az 1817-ben Szűz Mária születésének szentelt muzslai templom felújítása a 2000-es évek elején halaszthatatlanná vált. A munkálatok 2012-ben kezdődtek, ennek során kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a templomtornyot és a belső teret. Itt tevékenykedett Hidassy János muzslai plébános (1699-1703). A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, 1912-ben állították. Kegytartó fülke...
Kisfaludy Károly 1817-ben több hónapig lakott Pozsonyban, ebben a házban, mely akkor Ballus Pál tulajdonában volt. Kisfaludy Károly ekkor még nem költő, hanem festő akart lenni, a hagyomány szerint több képe is készült itt. Az emléktáblát 1865-ben Samarjay Károly készíttette, az ő nevét fedi az S.K. monogramm. Sajnos az elmúlt évtizedekben kikerült a köztudatból.
A dunántúli nemes család képviselői a 19. században telepedtek le Szencen, amikor nemes Kisfaludy István (1808-1866. július 19.) néptanító kezdte meg itt munkáját. István a Veszprém vármegyei Pápáról származott, 1836-ban a helyi származású Lassú Terézt vette feleségül. Ismerjük Zsigmond (sz. 1837. július 18.), Móric (sz. 1841. február 21.), Vince (sz. 1843. január 30.) és Károly...
Sok településen a református egyház jelentős szerepet játszott a háborús emlékművek létrehozásának szinte minden mozzanatánál, a gyűjtéstől kezdve egészen a felavatásig. Jó példa ennek szemléltetésére az egykori Bars megyei Kiskálnán, a református templom előtti téren elhelyezett emlékmű felavatási ünnepsége, amely kizárólag a református egyház képviselőinek közreműködésével zajlott, s a beszédeket is a környékbeli református lelkészek...
A Kassai-kereszttel szemben, a főút bal oldalán áll a Kiskereszt, melyet Cseri Ferenc emelt az 1800-as évek végén. (Cseri Béláné, 1931) Ezt is egy barnás homokkő talapzaton helyezték el. Dedikációja nincs, a kereszt és a korpusz kovácsoltvasból készült INRI-felirattal. A kereszt tövénél egy ugyancsak ezüstözött vasból való egész alakos Mária-szobrocska látható.
Kismácséd temploma a település délkeleti határában, a szántóföld szélén található. Védőszentje Antiochiai Szent Margit. Antióchiai szent Margit a folyók, vizek mellett épült templomok védőszentje. A 13. században a Magyar Királyság patrónája, de a terhes, várandós asszonyok, a szülő nők és a családok védelmezője is. Szent Margit ünnepét az egyház július 20-án ünnepli. Július 13-án van...
A Sirchich családot (Kis-Zsirai) Lengyelországból Scyrzic helységből származtatják. Trencsén megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. Sirchich Nándor csak 39 évet élt. Két fia 5 évesen, lánya 10 hónaposan halt meg.
Tata első írásos említése (Tadej alakban) 1228-ból származik. Ma Kistata puszta néven említik, Kőhidgyarmat határában, a falutól dél-nyugatra található. Figyelemre méltó a települést, annak már létező egyházát illetően az az 1230-ból származó adat, mely szerint…Florentinus szebeni prépost…a Szent Móric egyház előtt kap két háznépet és két utcát malomépítéshez és két háznépet a mocsár hosszában. A...
