Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos emléktábláját 2000. október 6-án a Tornallyay-kúria falán a Csemadok emeltette. Ebben a házban élvezte a Tonallyay család vendégszeretetét 1831-ben Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító. Fia, Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú, vezette 1849. február 14-én a Kazinczy hadosztályt a tornaljai ütközetben.
1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....
Kail (később Keill) Antal Szül. 1832. jan. 4., evang. Diák. Nőtlen. (Felesége 1868- Kail Ilona.) Őrmester a 63. honvédzászlóaljban, 1849. máj. 4. (1.) – hadnagy, a kolozsvári hadmegye szilágysomlyói kerületének parancsnoka. A világosi fegyverletételi jegyzéken főhadnagyként szerepel. 1867. és 1890. a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Huszonhét éven át Szepes megye alispánja, ill. főjegyzője volt. Meghalt...
A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...
A falu határában a szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1953-ban a Bolgár család állított Isten dicsőségére. A négyzet alakú építmény dongaboltozatban végződik, háromszögű orommal. A csillagokkal díszített építmény falmélyedésében egy színezett piéta-dombormű látható.
Isten dicsőségére és Jézus szent szíve tiszteletére emelte Bilkó Péter és neje Králik Erzsébet, 1934-ben. A képoszlopot 2005-ben unokájuk újíttatta fel.
Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi a bajor földről származó gyönyörű hercegkisasszony, aki 17 évesen lett császárné (1854), már első országjáró útján, 1857-ben meghódította a magyarok szívét. Erzsébet már menyasszony korában megismerkedett a magyar történelemmel, sőt 1863-tól rendszeresen tanult magyarul. Az ő kezdeményezésére lett újból udvari élet Budán, s az ő példája tette ismét udvarképessé a...
A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...
Csáb felé vezető mellékúton, a falu határában áll. Fehér lyukacsos téglakerítés veszi körbe. A szürke kőkereszten fehér színű, az időjárás viszontagságai miatt itt-ott elsárgult, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. A talapzaton fekete betűkkel felirat.
A falu legrégebbi feszülete az alsónyéki temető központi keresztje. Ez ma a temető és a templom közötti területen látható, mivel a tereprendezések során az eredeti helyén maradt. Már Tomka Samu községi jegyző is írt róla 1865-ben Pesty Frigyesnek küldött jelentésben. Megemlíti, hogy a falu nagyszerű Egyháza az Alsóipolynyéki határban, a Kosztontzai pusztán áll magos tornyával,...
A vörös márványból készült kereszt a város főterén, a plébániatemplom mellett áll. A talapzaton a Fájdalmas anya Pietà-ábrázolásként jelenik meg. Amiben eltér ez a dombormű a Pietà-k többségétől, az az, hogy itt Mária és a halott Jézus is koronát visel. Ez a képi megfogalmazás kicsit előrevetíti Mária későbbi megdicsőülését. Mária egyik attribútuma ugyan a korona,...
Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...
A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.
Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később...
