A szobornak csak a talapzata maradt fenn. Ezen a talapzaton állt a Keresztelő Szent János szobor, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. Erre a talapzatra helyezték át a Párizs patak mellett, egy Balog nevű molnár által 1880-ban felállított Nepomuki Szent János szobrot, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek ide, a...
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.
Az egykori temploma, a mai kissekrestye 1250-ben épült lombardiai téglából, román stílusban Keresztelő Szent János tiszteletére. A félkör alakú, nyugati irányban egyenesvonalúan kibővített boltíves mennyezetű szentélyből és egy téglalap alakú hajóból tevődött össze, amelyet eredetileg lapostető fedett. Később ez a 13 m hosszúságú és 5,5 , szélességű templom már nem felelt meg az igényeknek. A...
A nagymácsédi római katolikus plébániát 1776-ban alapította gróf Eszterházy Ferenc. Új templomát Ábrahámffy István plébánossága idején, 1783-ban építették, közvetlenül a plébánia mellett. Arányos volt a falu akkori lakosságának számával (kb. 640). A népesség azonban folyton szaporodott, az 1870-es években elérte az 1300-as lélekszámot, így az épület kicsinek bizonyult. Az akkori plébános, Cselkó József javaslatára kibővítéséről...
A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katolikus templom 1800-ban épült klasszicista stílusban. Udvarában kálváriát alakítottak ki. A római katolikusok plébániája 1787-ben alakult, s az anyakönyveket is onnantól kezdték vezetni.
A Gömörpanyit evangélikus templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút. A keresztelőkút (keresztkút, latinul: fons baptismalis) a középkor óta a keresztény liturgia lényeges eleme, a keresztelés színhelye és egyúttal eszköze, egyes templomokban egyben a keresztvíz őrzésének helye.
A koloni templomdombon 2013 novemberében szentelték fel a keresztutat. A közadakozásból megvalósult keresztút egyes állomásainak mérete 2300 x 700 x 400 mm, alapanyaguk műkő és bronz imitáció. Az állomások elülső oldalán egy kivésett kereszt motívum és az állomás eseményét ábrázoló dombormű látható, mely római sorszámmal és magyar illetve szlovák szöveggel van kiegészítve. A stációk oldalán...
Kermeszky Mór lőcsei ügyvéd, királyi tanácsos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) központi választmány tagja (1887-1889), a számvizsgáló bizottságának elnöke. Kermeszky Mór sírját a temető V. szektorában találhatjuk meg.
A fallal erősített pozsonyi polgárváros déli szélén, a Dunára nyíló Halász-kapu melletti saroktelken a késő Árpád-kor óta részben erődítés, részben pedig polgárház állt. A 18. század végén a környék képét alapvetően megváltoztatta a fölöslegessé váló, a város fejlődését akadályozó városfalak lebontása. Ezt követően 1845-ben egy új, négyemeletes, két utcára néző ház épült ide, idősebb Feigler...
Az ipolykéri községi hivatal falán olvasható kétnyelvű, fekete márványtábla Kéry János (1637-1685) váci püspöknek állít emléket. A táblán a családi címer is látható. A kéri születésű egykori szerzetes a teológia doktora volt, pálos rendfőnök. Részt vett a török elleni harcokban is 1684-ben. Zrínyi Miklós holtteste felett mondott gyászbeszédet.
Árpád-házi II. Géza király uralkodása (1142–1162) alatt érkeztek a történelmi Magyarország addig csak gyér szláv lakosság által lakott É-i területeire azok a németajkú telepesek („hospesek”) akik rövidesen települések sorát alakították meg. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez, a bányászathoz, szorgalmas kézművesiparukkal a kezdetleges falvakból rövidesen fejlett városok alakultak ki, közülük...
Az írott forrásban először 1654-ben említett templom 1741-ben egy tűzvész során leégett. Ezt követően – immár a pálos rend irányításával – hat év alatt sikerült újjáépíteni a templomot. Ekkor kapta a ma is meghatározó, barokk képét. A zárt beépítésű utcafronton álló, elől oromzatos, egyenesen záródó szentélyrészén kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett, egyhajós templom. Barokkos, ívelt...
A Városháza 1415-ben épült gótikus stílusban; az 1515-ös tűzvész után, 1541 és 1553 között reneszánsz ízlésben építették újjá, a XVIII. században pedig copf stílusban renoválták. Második emelete 1922-ben készült, tornya barokk.
A Csemadok 1951 novemberében kezdte el működését 32 taggal, Ladocsi Gábor elnök vezetésével. Később az alapszervezet irányítását Keszegh Ernő vette át, aki sokoldalú tevékenységet fejtett ki. A falu fiataljait is bekapcsolta a kulturális munkába. A második világháborút követő időszakban önszorgalomból orgonán is megtanult játszani. A kulcsodi református gyülekezetnek négy évtizeden át, haláláig, 1993-ig volt kántora.
A település közismert szereplője, pedagógus, közművelődés-szervező. Sliva Judittal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése. „Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd hiven”, és ennek szellemében élt mint pedagógus, mint Párkány város Csemadok elnöke, mint képviselő… mint Ember.
Sidó Szilveszter állatorvos, fafaragó munkájában felfedezhetjük a magyarság ősi motívumait. A hét magyar törzs neve mellett a Kárpát-medencei Keszi nevet viselő települések is szerepelnek. Az emlékmű másik oldalán rovásírással van feltüntetve a község neve.
A Kárpát-medencében harminchárom helységnév elő- vagy utótagjában szerepel a honfoglaló, ómagyar Keszi törzs neve. Az 1990-es évek elején indult útjára a Keszi nevű települések találkozója, melynek 10. összejövetele 2003. július 4-6-a között zajlott Ipolykeszin. A falunappal egybekötött rendezvényen leplezték le az emléktáblát.
Az élőknek reménységére, a megholtaknak vigasztalására emeltette Keszőcze József és Kovács Erzsébet 1911-ben. Az emlékhely egyben a család sírja is: Keszőcze Imre és Keszőcze László nyugszanak a sírban. A sírkő készítője Radnai Béla budapesti szobrász volt. A sírkő három darabban érkezett az úszori állomásra 1911-ben, ahonnan lovaskocsik szállították a Jányok-i temetőbe. Sajnos a Fájdalmas Szűzanya mészkőből...
Keszölcés község 1. és 2. világháborús katonahalottjainak emlékét őrzős fekete márványtábla a helyi Szent Rozália-kápolna bejárata mellett található – 1993-ban állították.
A karvai Dunakorzón a 16 méter magas kilátóból csodálható meg a Duna és környéke. Magassága egy 5 emeletes lakóház magasságának felel meg. A kilátó alapja egy hat méter átmérőjű, fokozatosan szűkülő kör. Az érdeklődők ingyen, a hét bármelyik napján és szakában felmászhatnak a csigalépcsőn, ahonnan szép kilátás nyílik. A védőkorláton harminc fővárost jelölő táblát helyeztek...
Király József (Komárom, 1737. április 4. – Balatonfüred, 1825. június 17.) római katolikus püspök volt Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója. Édesanyja Jókay Kata, az ő testvére, Jókay Sámuel pedig dédapja Jókai Mórnak. A teológiát Nagyszombatban végezte. 1764-ben Dunamocson, utána 1794-ben Udvardon volt plébános. 1805-ben esztergomi kanonokká és a nagyszombati papnevelő rektorává nevezték...
A település Attila fejedelemnek, az európai hunok nagykirályának; Árpád fejedelemnek, a magyar törzsszövetség honfoglaló fejedelmének; István királynak, a keresztény magyar állam megteremtőjének; IV. Béla királynak, a második honalapítónak állít emléket.
2012-től a kora gótikus (református) templom freskóihoz vezető utat a középkori királyok faszobrainak sétánya ékesíti. A nyolc király szobraiból álló sétány még érdekesebbé tette ezt a páratlan műemléket. A sétány a Kassa-megyei Önkormányzat Terra Incognita programja támogatásával épült. A szobrok sorrendje: Szent István, Aba Sámuel, Szent László, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és...
2012-től a kora gótikus (református) templom freskóihoz vezető utat a középkori királyok faszobrainak sétánya ékesíti. A nyolc király szobraiból álló sétány még érdekesebbé tette ezt a páratlan műemléket. A sétány a Kassa-megyei Önkormányzat Terra Incognita programja támogatásával épült. A szobrok sorrendje: Szent István, Aba Sámuel, Szent László, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és...
