A falu határában a szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1953-ban a Bolgár család állított Isten dicsőségére. A négyzet alakú építmény dongaboltozatban végződik, háromszögű orommal. A csillagokkal díszített építmény falmélyedésében egy színezett piéta-dombormű látható.Read More
Isten dicsőségére és Jézus szent szíve tiszteletére emelte Bilkó Péter és neje Králik Erzsébet, 1934-ben. A képoszlopot 2005-ben unokájuk újíttatta fel.Read More
Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi a bajor földről származó gyönyörű hercegkisasszony, aki 17 évesen lett császárné (1854), már első országjáró útján, 1857-ben meghódította a magyarok szívét. Erzsébet már menyasszony korában megismerkedett a magyar történelemmel, sőt 1863-tól rendszeresen tanult magyarul. Az ő kezdeményezésére lett újból udvari élet Budán, s az ő példája tette ismét udvarképessé a...Read More
A 18. században készített képoszlop-kápolna nem messze található a nagyabonyi katolikus templomtól, a Nagyabonyt Hodostól elválasztó út mentén.Read More
A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.Read More
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...Read More
Csáb felé vezető mellékúton, a falu határában áll. Fehér lyukacsos téglakerítés veszi körbe. A szürke kőkereszten fehér színű, az időjárás viszontagságai miatt itt-ott elsárgult, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. A talapzaton fekete betűkkel felirat.Read More
A falu legrégebbi feszülete az alsónyéki temető központi keresztje. Ez ma a temető és a templom közötti területen látható, mivel a tereprendezések során az eredeti helyén maradt. Már Tomka Samu községi jegyző is írt róla 1865-ben Pesty Frigyesnek küldött jelentésben. Megemlíti, hogy a falu nagyszerű Egyháza az Alsóipolynyéki határban, a Kosztontzai pusztán áll magos tornyával,...Read More
A vörös márványból készült kereszt a város főterén, a plébániatemplom mellett áll. A talapzaton a Fájdalmas anya Pietà-ábrázolásként jelenik meg. Amiben eltér ez a dombormű a Pietà-k többségétől, az az, hogy itt Mária és a halott Jézus is koronát visel. Ez a képi megfogalmazás kicsit előrevetíti Mária későbbi megdicsőülését. Mária egyik attribútuma ugyan a korona,...Read More
Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...Read More
A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.Read More
Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később...Read More
A szobornak csak a talapzata maradt fenn. Ezen a talapzaton állt a Keresztelő Szent János szobor, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. Erre a talapzatra helyezték át a Párizs patak mellett, egy Balog nevű molnár által 1880-ban felállított Nepomuki Szent János szobrot, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek ide, a...Read More
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.Read More
Az egykori temploma, a mai kissekrestye 1250-ben épült lombardiai téglából, román stílusban Keresztelő Szent János tiszteletére. A félkör alakú, nyugati irányban egyenesvonalúan kibővített boltíves mennyezetű szentélyből és egy téglalap alakú hajóból tevődött össze, amelyet eredetileg lapostető fedett. Később ez a 13 m hosszúságú és 5,5 , szélességű templom már nem felelt meg az igényeknek. A...Read More
A nagymácsédi római katolikus plébániát 1776-ban alapította gróf Eszterházy Ferenc. Új templomát Ábrahámffy István plébánossága idején, 1783-ban építették, közvetlenül a plébánia mellett. Arányos volt a falu akkori lakosságának számával (kb. 640). A népesség azonban folyton szaporodott, az 1870-es években elérte az 1300-as lélekszámot, így az épület kicsinek bizonyult. Az akkori plébános, Cselkó József javaslatára kibővítéséről...Read More
A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katolikus templom 1800-ban épült klasszicista stílusban. Udvarában kálváriát alakítottak ki. A római katolikusok plébániája 1787-ben alakult, s az anyakönyveket is onnantól kezdték vezetni.Read More
