Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...
A római katolikus templom mellett fekszik. Itt van még a Nedeczky család néhány hozzátartozójának sírja is, akikhez 1690-ben került a falu. Nedeczky Sándor (1654-1719) halála után az özvegy Gyulay Ferenc grófhoz ment feleségül, aki szintén a falu földesura volt.
A 13. században, alighanem 1232 táján későromán stílusban épült Nagy boldogasszony római katolikus templom. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc...
A Kassai-kereszt a falu nyugati részén, a Nagycsalomjára vezető főút jobb oldalán áll. Egykor Cseri-család állíttatta a földjük szélén, de később, mivel házasság útján a terület a Kassaiaké lett, a keresztet is róluk nevezték el. Az INRI-feliratos, díszes kovácsoltvas kereszt egy homokkő talapzaton áll. A legömbölyített szárvégű feszület korpusza ezüstözött vas, alatta ugyancsak ezüstözött babérkoszorú...
A Katkó-ház előtti barlang (334. sz.) a ház kiskertjében, az épület két ablaka közt, pontosan azok alatt áll. A fentiekhez hasonló (lásd. Szliacky-féle Mária Szíve-barlang, Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang) kivitelezésű Lourdes-i barlang. Készíttetője Katkó József és neje, Szabó Erzsébet. Tulajdonképpen ez is képszekrényszerű alkotás, amely egy háromlépcsős kőalapzaton látható. A lépcső két szélén vaskorlát. A...
A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...
Az egykori érsekléli katolikus templom (1865) anyagából építették a községi temető mellett álló új katolikus kápolnát, melyet 2007. május 10-én szenteltek fel.
A község legrégibb és legjelentősebb építménye a római katolikus templom. A Pázmány-féle összeírás alapján már az 1300-as években is létezett, de elékpzelhető, hogy még korábban építették. 1775-ben új barokk templomot építettek fel a régi helyén, amit a 19. század első felében klasszicista homlokzattal láttak el. Egyhajós templomterét sík mennyezet, félköríves záródású szentélyét félkupola fedi. Főoltára...
A fa harangtornyos épület homokszínű, félköríves homlokzattal, keresztábrázolással. A torony alatt az építés és a felújítás dátumai láthatók. A bejárat felett félköríves ablak, valamint kis tető látszik. Az épületet 1961-ben és 2006-ban felújították.
A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel fedett sisakú harangtorony. Főbejárata a torony alatt, a nyugati oldalon nyílik. Falait lizénák keresztezik. Szegment záródású szentélyben...
Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 12) földrajzi szakíró-tudós. Tanulmányait Debrecenben és Németországban végezte. Először Komáromban tanított a református líceumban. 1803-tól Búcson működött mint ref. prédikátor. Több természeti és földrajzi témájú könyvet írt.
Az 1923. évi április 17-én, Búcson, a régi temetőben a ref. Egyház előljárósága egy százesztendős sirt bontatott ki, s abban két emberi holttest maradványait kereste. Meg is találta. A két koponya közül az egyiknek szokatlan magas homlokcsontja volt, a másik pedig azért volt feltünő, hogy fényes aranysárga hajfürtök ékesitették, s hiánytalan volt a fogsora. A...
A temetőkertben nyugszanak szülőfalujuktól távol a II. világháború 4 hősi halottjai: – közös sírban nyugszanak Molnár József – Tar községből származó magyar királyi honvéd, törzsőrmester és Sótér Vilmos – Pogány községből származó magyar királyi honvéd földi maradványai (1944. december 12-től). A sírt a család által állíttatott síremlék jelzi. – a másik síremlék pedig Deák Márton...
Kaynár Gyula ügyvéd Lőcsén született 1848. áprílis 10-én, meghalt Lőcsén 1920. augusztus 3-án. Az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) Lőcsei osztály választmányi tagja (1897-1913), elnöke (-1903-1918-). Vélhetően az impériumváltást megelőző időszakban töltötte be a város polgármesteri tisztét.
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó – a Fekete sas – az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el...
