A szökőkút a Régi városháza, ma a Szepesi Múzeum épülete mellett áll, egy 4–5 méter magas oszlop tetején. Az alkotás Herrmann Gusztáv adományából épült Steinhausz László tervei alapján. Herrmann Gusztáv 1817–1898, Lőcse város és az evang. gyülekezet nagy mecénása, a város díszpolgára. Nagykereskedő-vállalkozó, jelentős vagyonát Lőcse fejlesztésére fordította. Herrmann Gusztáv Besztercebányán született, fűszerkereskedelemmel foglalkozott. A...
A nagyszombati járás közönsége emeltetett síremléket a járási főszolgabíró, Konyári Józan István emlékére. A családi sírkertben további két sír található: Konyári Józan Viktor (1881-1947) és felesége Ürögi Julianna (1889-1974) sírja.
A templomkertben álló jubileumi szent keresztet főtisztelendő Nagy István, esperes-plébános, a falu szülötte állíttatta Jázus Krisztus születésének 2000. évében.
Juhász Gyula születésének 125. évfordulója alkalmából, és az 1911-1913 közötti szakolcai tanításának emlékére 2008. április 7-én a szakolcai gimnázium (az egykori római katolikus főgimnázium) falán Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, valamint Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes leplezték le a helyi és a szegedi önkormányzat által készíttetett emléktáblát. A hatszáz szakolcai napnak több költeménye állít emléket.
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...
Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...
„Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami mérnök volt. Középiskoláit Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1815-ben beállott hadapródnak a hadmérnöki igazgatóságba. Majd a 19. számú Hessen-Homburg ezredben szolgált, de nem lévén kilátás arra, hogy a vezérkarban századossá lehessen, elhagyta 1829-ben a katonai szolgálatot. Ezentúl a politikai közigazgatási pályának szentelte magát s Pozsonyba jött,...
Pozsony város közterei és parkjai számos 20. századi szoborral, plasztikával dicsekedhetnek, melyek közül nem egyet magyar szobrászok alkottak meg. A város 1918-as cseh kézbe kerülését, majd az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően a nacionalista és/vagy ideológiai hátterű barbárság több, magyar vonatkozású köztéri szobrot megsemmisített. Ugyanakkor a „semleges” témájú, nívós alkotások rendszerint átvészelték e nehéz évtizedeket. Ezek...
A templomkertben található süttői márványobjektum fémszínű INRI táblával és korpusszal. Ez utóbbi alatt Fájdalmas Szűzanya. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTÉK ÉS ÁLLITTOTTÁK KÁDEK ANDRÁS ÉS NEJE MARSÓ MÁRIA 1901 MÁJUS 3án SZ. K. F. N. A környék rendezett, virágokkal beültetett terület. Az 1930-as években a keresztjáró napok alkalmával feltehetően a Kádek-keresztet is felkeresték. Szőcs Béla lelkészkedése idejében a...
„A Temető utcai sarki kereszt a 33. sz. ház előtt áll. Felirata szerint 1825-ben állíttatta bizonyos K.K. (Kajtor K.) zsélyi lakos. Ez is szürke kőből készült öntöttvas korpusszal, szárai nem egyenes záródásúak, hanem hármas domborulattal díszítették. Eredetileg a Wilheim kocsma előtt volt, ahonnan a 19. század végén helyezték át.” Kajtor Katalin állíttatta, a radványi kocsma...
A pribeli és a nényei határ találkozásánál áll a Kálazi-kereszt. Eredetileg fából készült, INRI felirattal és egy kis vaskorpusszal látták el. Csak egy archív felvételen maradt fenn. Kálazi Lajos állíttatta hálából az 1920-as években. Ő Udvardról került ide, s Udvardon is temették el. A keresztet a pribéliek a tehenekkel tönkretették, de a Kálazi-gyerekek megjavították, illetve...
A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...
A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...
A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.
A szoborcsoportot 1739-ben a Krasznikvajdai Szent-Imrey család állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárványnak a családból senki sem esett áldozatául. Erre utal a talapzaton álló felirat is. A közel 300 év alatt a szobrok mindvégig eredeti helyükön, a malomkertben maradtak. Mária és Szent János alakja mára már teljesen elpusztult. Felújítására a közelben lévő gőzmalom felújítása apropóján...
A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...
A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.
Pásztor László ipolybéli születésű orvos kezdeményezésére testvéreivel közösen édesapjuk emlékére egy fából faragott Kálvin-szobrot adományoztak az ipolybéli gyülekezetnek, melyet Nagy Géza által vezetett művésztelepen Csicsón készítette Steinbach Sándor veszprémi fafaragó. A szobrot az ipolybéli református templom udvarán állították föl ünnepi istentisztelet és szoboravató ünnepség keretében. A szobornál Lévai Attila dékán Kálvin jelentőségéről beszélt, valamint Nagy...