Építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Új híd építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát...Read More
Jókai Lajos 1819-ben született Komáromban, felesége Szabó Eszter volt. Tanulmányait Neszmélyen, Komáromban, majd Pápán folytatta. 1847-től Nagyszecsén segédlelkész, majd 1850-től rendes lelkész lett. 1857-től 1902-ig Kisölveden szolgált.Read More
A Szent Orbán-kápolna előtt kőkereszt állt kis öntvénykorpusszal. Jókai Mária és fia, Tarr Imre állíttatta 1890. május elsején. Helyreállítására 1947-ben, majd 1995-ben került sor, Tarr Kurucz Imre kezdeményezésére. A kereszt talapzatán Boldogságos Szűz Mária domborműve látható.Read More
Örömteli eseményre került sor 2020. november 28-án délelőtt a komáromi Erzsébet-szigeten. A városvezetés az újjáalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület képviselőivel közösen, Jókai Mór egykori kedvenc tartózkodási helyén, a volt Beöthy-kertben leplezte le a város jeles szülöttjének mellszobrát. Keszegh Béla polgármester a Jókai-filagóriájánál, amelyet az írófejedelem tiszteletére 1913-ban emeltek – helytörténeti összefoglalója...Read More
Az 56-os házszám alatti kúriát a Csorba család építtette a 19. század első felében. L alaprajzú földszintes épület, az udvar felőli részén nyitott, pilléres folyosóval. A Csorba családba benősült Jókay Károly jogász (1814-1902), Csorba Klárát vette feleségül. Fiatal korában sokszor tartózkodott itt Károly testvére, a világhírű magyar író, Jókai Mór. Később is gyakran látogatta bátyját....Read More
„(…) utcára nyílt a nagyapa irodájának ajtaja” – Szénássy Zoltán a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke. 1. Jókay Sámuel 1710-ben telepedett meg Ógyallán. Jókai Mór apja József, aki Ógyallán kezdte meg ügyvédi praxisát, feleségével, Pulay Máriával 1812-től kilenc hónapot töltött a családi kúriában „az öreg családdal”, 3. Jókay Sámuelékkel. 3. Jókay Sámuel gyermekei:...Read More
A hajdanvolt vendégfogadóban szállt meg 1783-ban II. József (erre felirat utal), de ebben az épületben született 1787-ben a neves mineralógus, Jónás József is. Ennek a gótikus stílusú épületnek a homlokzatán már reneszánsz festészeti díszítő elemeket alkalmaztak. Legelterjedtebb motívumoknak az erkölcsi tanítású feliratokat tartalmazó bibliai jelenetek számítottak, amelyek a tulajdonosok vallásos véleménynyilvánítását tükrözték. Itt egy freskó...Read More
Jóny Tivadar ügyvéd Iglón született 1817. március 17-én és Miskolcon halt meg 1883. április 3-án; „de Késmárk volt az, hol ifjúságának napjait és nagy részben férfi korát töltötte. Itt a Lyceumban végezte tanulmányait, és Hunfalvy Pál tanúbizonysága szerint a jeles joghallgatók sorába tartozott. Elvégezvén tanulmányait, utazni ment és gyűjtött bő tapasztalatokat. De amit másutt dicsőt...Read More
A szökőkút a Régi városháza, ma a Szepesi Múzeum épülete mellett áll, egy 4–5 méter magas oszlop tetején. Az alkotás Herrmann Gusztáv adományából épült Steinhausz László tervei alapján. Herrmann Gusztáv 1817–1898, Lőcse város és az evang. gyülekezet nagy mecénása, a város díszpolgára. Nagykereskedő-vállalkozó, jelentős vagyonát Lőcse fejlesztésére fordította. Herrmann Gusztáv Besztercebányán született, fűszerkereskedelemmel foglalkozott. A...Read More
A nagyszombati járás közönsége emeltetett síremléket a járási főszolgabíró, Konyári Józan István emlékére. A családi sírkertben további két sír található: Konyári Józan Viktor (1881-1947) és felesége Ürögi Julianna (1889-1974) sírja.Read More
A templomkertben álló jubileumi szent keresztet főtisztelendő Nagy István, esperes-plébános, a falu szülötte állíttatta Jázus Krisztus születésének 2000. évében.Read More
Juhász Gyula születésének 125. évfordulója alkalmából, és az 1911-1913 közötti szakolcai tanításának emlékére 2008. április 7-én a szakolcai gimnázium (az egykori római katolikus főgimnázium) falán Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, valamint Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes leplezték le a helyi és a szegedi önkormányzat által készíttetett emléktáblát. A hatszáz szakolcai napnak több költeménye állít emléket.Read More
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).Read More
Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...Read More
Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...Read More
„Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami mérnök volt. Középiskoláit Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1815-ben beállott hadapródnak a hadmérnöki igazgatóságba. Majd a 19. számú Hessen-Homburg ezredben szolgált, de nem lévén kilátás arra, hogy a vezérkarban századossá lehessen, elhagyta 1829-ben a katonai szolgálatot. Ezentúl a politikai közigazgatási pályának szentelte magát s Pozsonyba jött,...Read More
Pozsony város közterei és parkjai számos 20. századi szoborral, plasztikával dicsekedhetnek, melyek közül nem egyet magyar szobrászok alkottak meg. A város 1918-as cseh kézbe kerülését, majd az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően a nacionalista és/vagy ideológiai hátterű barbárság több, magyar vonatkozású köztéri szobrot megsemmisített. Ugyanakkor a „semleges” témájú, nívós alkotások rendszerint átvészelték e nehéz évtizedeket. Ezek...Read More
A templomkertben található süttői márványobjektum fémszínű INRI táblával és korpusszal. Ez utóbbi alatt Fájdalmas Szűzanya. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTÉK ÉS ÁLLITTOTTÁK KÁDEK ANDRÁS ÉS NEJE MARSÓ MÁRIA 1901 MÁJUS 3án SZ. K. F. N. A környék rendezett, virágokkal beültetett terület. Az 1930-as években a keresztjáró napok alkalmával feltehetően a Kádek-keresztet is felkeresték. Szőcs Béla lelkészkedése idejében a...Read More
„A Temető utcai sarki kereszt a 33. sz. ház előtt áll. Felirata szerint 1825-ben állíttatta bizonyos K.K. (Kajtor K.) zsélyi lakos. Ez is szürke kőből készült öntöttvas korpusszal, szárai nem egyenes záródásúak, hanem hármas domborulattal díszítették. Eredetileg a Wilheim kocsma előtt volt, ahonnan a 19. század végén helyezték át.” Kajtor Katalin állíttatta, a radványi kocsma...Read More
A pribeli és a nényei határ találkozásánál áll a Kálazi-kereszt. Eredetileg fából készült, INRI felirattal és egy kis vaskorpusszal látták el. Csak egy archív felvételen maradt fenn. Kálazi Lajos állíttatta hálából az 1920-as években. Ő Udvardról került ide, s Udvardon is temették el. A keresztet a pribéliek a tehenekkel tönkretették, de a Kálazi-gyerekek megjavították, illetve...Read More
A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...Read More
