Vitárius István 1915. január 5-én 47 évesen hunyt el. Részt vett az első világháborúban, a fronton megfázott, karácsonykor hazaengedték tüdőgyulladással, a betegségből azonban nem tudott felépülni. Vitko Egon ózdi hagyományőrző huszárkapitány dédnagyapjáról, a nagybalogi Vitárius Istvánról nevezte el az általa 2007-ben alapított hagyományőrző bandériumot.Read More
A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.Read More
Vízváry Vilmos egykori igazgató tanító és református kántor. Jelentős szerepe volt a település háború előtti kulturális életének szervezésében. Énekkart is vezetett. A kitelepítések idején átkerült Magyarországra. (Fia, Vízváry Pál inasként dolgozott itt a malomban, később Szentendrén élt.) Emlékükre 2010. október 10-én került sor a Kóczán Mór Napok keretén belül a helyi temetőkert déli részén Vízváry...Read More
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...Read More
A templom előtti tér, ahol Vörös Péter költő, kritikus nevelkedett 2017-től a Vörös Péter emléktér nevet viseli, ahol három ismertető táblán a költő, kritikus élete és munkássága került ismertetésre.Read More
1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...Read More
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...Read More
Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt. Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül. Ma is így látható. A kereszten a korpusz, a test barokk megformálású, a kereszt felső szárán az INRI (Jesus Nazareti...Read More
Wahlner Geyza Árpád; Vahlner (Betlér, Gömör és Kishont vármegye, 1864. márc. 26. – Rozsnyó, 1943. máj. 20.) plébános, hittanár. Az egri főegyházmegyében 1887. VI. 19-én pappá szentelik, 1890: átlépve a rozsnyói egyházmegyébe, Rozsnyón káplán, 1891–1916: a rozsnyói premontrei gimnázium és időszakonként az evangélikus gimnázium hittanára, 1910: a gimnáziumi Mária Kongregáció vezetője, 1925–26: nyugdíjazásáig a reálgimnázium...Read More
Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...Read More
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.Read More
A századforduló jeles tudósa 1908-1921 között Párkányban élt és működött, mint megbecsült járási tisztiorvos és több kiváló történeti munka szerzője. Az emléktáblát Párkány és Vidéke Kulturális Alapítvány és Párkány városa állíttatta 1996-ban.Read More
Wickenburg kriptában három sír található:Gróf Wickenburg Ödönné Zalabéri Horváth Stefánia (1830-1921); Gróf Wickenburg Márk (1864-1924), császári és királyi kamarás, valamint felesége Gróf Wickenburg Márkné, Szapáry Eszter grófnő (1885-1944) sírjai.Read More
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...Read More
A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...Read More
A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.Read More
Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...Read More
Ebben a házban lakott az Esterházy Rozina szolgálatában álló Franz Sacher főszakács hitvesével, szül. Veiniger Rozival. Fia, Eduard Sacher, aki e házban született 1834. február 8-án, ő volt a bécsi Sacher szálló alapítója és tulajdonosa. Az emléktáblát a Csemadok Zselízi Alapszervezete és a zselízi Rákóczi Baráti Társaság állíttatta 2003-ban. Készíttette és adományozta Tóth Gyula kőfaragómester.Read More
A zeneszerző, zongorista emléktábláját Párkány város támogatásával a Szlovák Magyar Baráti Társaság helyzte el lakóházán, ahol élt és alkotott. Zahovay Ernő (1913. jan. 23. Párkány – 1998. máj. 29. Párkány) tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert...Read More
1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...Read More
Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...Read More
A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...Read More
