Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...
Az 571-es számú ház udvarában található a vaskorpuszú, műkőből készült, útmenti kereszt, melyet Isten dicsőségére 1935-benn Sukola Istvánné szül. Sukola Ágnes és leánya Mária emeltettek. Szeplőtelen Szűz Mária domborműve négyszögletű talpazaton van elhelyezve.
A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.
Szőke István (* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) református lelkész, történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap...
A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Egyebek mellett itt székelt a szolgabírói hivatal is, melynek épülete ma is látható a Fő utcában.
A község legjelentősebb műemléke a Dr. Pázmány Zoltán által 1905-ben épített szecessziós nyári kastély, melyet a Molnár Jánostól vásárolt telken épített. A kis épületben kezdetben a család csak a nyári hónapokban töltötte, amikor a város zaja elől ide menekültek. A kis építménynek csaknem négyszögletű alapja volt öttengelyes főhomlokzattal, melyet téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben könyöklő-...
Szűk Gyula református lelkész előbb Beretkén volt helyettes lelkész, majd 1889-90 között Rimasimonyiban, 1892-től pedig Uzapanyiton szolgált. A Sárospataki Református Lapok szerint: a volt uzapanyit-balogtamási-i lelkipásztor 1941. évi október hó 1-én d. e. 3/4 11 órakor az Úrban csendesen elpihent. Bölcsője a Hegyalján, Mádon ringott és 84 életév után porrészei az uzapanyiti akáclombos temetőben nyugszanak....
… a főút mellett találjuk Szűz Mária kápolnáját, amelyet 1873-ban Deszeth Illés és neje, Berecz Katalin emeltettek. A kis építményt 1936-ban Deszeth Pongrác és neje, Cigány Veronika javíttatták. 1941-ben a kápolnát belül a Deszeth család javíttatta meg. Négyszögletes építmény, amelynek főhomlokzata háromszögletes orommal végződik. Benne Pieta-plasztika van.
A község legelső emléke az 1304-ben gótikus stílusban épült római katolikus Sarlós Boldogasszony-templom. Az 1755-ös, Révay Antal gróf esztergomi püspök és kanonok, valamint a helyi pap, Konkoly László részvételével megvalósult kanonoki vizitációkor említik, hogy a templom Domonkos érsek tevékenysége idején épült. Bizonyos adatok szerint azonban korábbi is lehet. A plébániát és a helyi papot ugyanis...
A Szűz Mária Mennybemenetele katolikus templom Árpádkori templom. Templomos hely volt, 1873-ban épült historizáló stílusban. Egyhajós épület, négyzet alaprajzú. A főoltár a szószékkel együtt a 18. század első feléből származik, és a késő barokk stílust képviseli.
Diószeget a dokumentumok 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először, de régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt. Temploma együtt fejlődött a kereszténység terjedésével, lakosságát nem kímélte a történelem kegyetlen alakulása. Először 1332-1337-ben szerepel az okmányokban a templom Pál nevű plébánosa. Az esztergomi korabeli dokumentum a...
A nagyudvarnoki, Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1954-ben építették. 1998 és 2004 között átépítették, toronnyal és sekrestyével bővítették, valamint korábban épült épületrészeit az oltár kivételével teljesen felújították. Átépítését követően Orosch János akkori pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel 2004 szeptemberében.
A Puszta felé vezető út elején 1805-ben a Boldogságos Szűz Mária Fogantatása barokk szobor kapott helyet, melyet Renczes János özvegye Sárkány Katalin állíttatott.
A 399. számú ház előtti Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlangot Orem József és neje szül. Nozdrovicky Mária (harangozóasszony) állíttatta családi házuk kiskertjében. Pintér Zoltán atya szentelte fel 1989 tájékán. Ez tulajdonképpen egy betontalapzaton álló szürkésfehér terméskőből kialakított, félkörívesen végződő barlangszerű kápolnácska. Fehér, horgolt, virágmintás terítővel letakart oltárán egy vaskereszttel ellátott üvegezett ajtó mögött áll a Szűzanya...
Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...
A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...
A reneszánsz stílusban, a 16. században épült templomot Szűz Mária születésének szentelték, a 19. században, és a 20. században pedig átalakításokon ment keresztül. A kőfallal körülvett templom homlokzatán három tábla jelzi az építés és felújítások dátumait. A feliratok felett kis fülke látható, valamint körablak. Homlokzata vizesedik, nagy folt látható a torony alatt.
