A katolikus templom mellett található Szent Vendel szobra, melyet a XX. század elején állítottak, hogy a falu népének állatait „se pusztulás, se betegség ne érje”. A színezett homokkő szobor egy magas talpazaton áll, felette horganyfedéllel. Vendelen fekete kalap, barna köntös, kék palást és barna csizma van. Rekvizituma a pásztorbot, lábánál pedig a bárány.
Szent Vendel gútai szobra jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai...
A 18. században Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő szentnek, a korai középkorban élt, a Brit-szigetekről származó Vendelnek (hasonlóan pl. Nepomuki Szt. Jánoshoz vagy Szt. Flóriánhoz) számos köztéri szobra áll katolikus vidékeken, szerte az országban. Stílusjegyei alapján a nánai Szt. Vendel szobor is a barokk korban készülhetett. Talán felállításának ideje kötődik a szomszédos telken 1755. körül felépített,...
A község déli szélén áll Szent Vendel neoklasszikus szobra a XIX. század 60-as éveiből. A Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Állíttatta Bénes Ádámné szül. Koszorús Teréz, 1899-ben.
Az úgynevezett Alvégen található szent Vendel szobra, melyet Isten dicsőségére 1928-ban Morvai Vendel állíttatott. Nyilvánvalóan a Szent Vendel személyében saját védőszentjét látta. A szent lábánál egy bárány és egy kisborjú fekszik. A szobrot 1957-ben Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina felújíttatta. Utoljára 2008-ban restaurálták. Keresztjáró napokon itt is megálltak és imádkoztak.
Szent Vendel kőoszlopa a háziállatok védőszentjének szobra a Deáki felé vezető út jobb oldalán áll. A 19. század elején Hrotkó János hagyatékából készült.
Maszarik Viktor plébánoskodásának idejében, 1925-ben a teljes szentháromság egy Isten dicsőítésére és a kereszténység megsegítésének emlékére emeltette Karácsony János és neje Mészáros Karolin, hegysúri lakosok.
A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16....
Ipolynyék főterét uralja az a szép szoborcsoport, amit itt Szentháromságnak neveznek. Tulajdonképpen Mária megkoronázását ábrázolja a kovácsoltvas kerítéssel körülvett, háromlépcsős talapzaton álló, magas oszlopra helyezett gyönyörű alkotás. A Szűzanya imára kulcsolt kézzel ül az Atyaisten és Jézus Krisztus közt, akik föléje tartják a koronát, mely felett a Szentlelket ábrázoló galamb látható, amint fénysugarak áradnak ki...
A Szentháromság szobor a templomparkban található, amelyet 1825-ben Takács István és felesége Tóth Terézia készíttetett. A szobor 1925-ben volt felújítva.
A szoborcsoportot 1826-ban állítatta Kántor László. A szoborcsoport része volt Nepomuki Szent János szobra, mely 1970-ben megsemmisült. Ma Szűz Mária szobrocska áll a helyén.
A templom előtti téren kőből készült Szentháromság-oszlop áll, melyet 1924-ben Malagyi Miklós neje, szül. Kubó Mária emeltetett. Magas kerek oszlopon a Szentháromság plasztikája van elhelyezve.
A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.
A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.
A templom közelében kovácsoltvassal elkerített főútra néző homokkő szobor már a templomkert kerítésén kívül áll. Körülötte tölgyfák. Liszka József 1998-as gyűjtésekor a következő homokkőbe vésett feliratot találta: ÖZVEGY GYURCSOVICS JÓZSEFNÉ SZÜLETETT ONDRUSIK KATALIN 1886 IK Év JULIUS HO 30 a n Mára a homokkőbe vésett feliratra Frantisek Hromada helyi kőfaragó egy gránittáblát erősített: ÉPITETTE – ÖZV. GYURCSOVICS...
A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle...
1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
„Az egykori szepesi prépostság székhelyén, Szepeshelyen a székesegyház történeti érdekű falképet őriz. Értékét emeli, hogy pontos évszámmal is el van látva. A múlt század közepe táján fejtették ki a mész alól s nyomban utána restaurálás címén át is festették. A székesegyház északi oldalának bejárata fölött, az ornamentális keretbe foglalt kép Róbert Károly koronázását örökíti meg....
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
