A kőfallal körülvett templom és kápolna Csejte község legrégibb része. Kimagasló dombon épültek. Köréjük kőfalat emeltek sánc alakban, ami által erődítménnyé alakultak. A Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna a 14.század elején épült, stílusa koragótikus. A régi feljegyzések az 1332. évet említik, amikor is templomként szolgált. A kápolna külső falát 18. századbeli, libát ábrázoló freskó...
Az Árpád-kori eredetű magyar falunak már 1332. előtt állt plébániatemploma, ami vélhetőleg még a koraújkorban elpusztulhatott. Helyét egyesek a mai Temetődombon, a ravatalozó környékén sejtik, ahonnan törmelékek kerültek elő a föld alól. Más vélemények szerint a középkori és a mai templom helye azonos volt. Gondot okoz az 1697-es egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvben említett, kőből épült, zsindellyel...
A pozsonyi Szent László-templom Pozsony-Óváros kerületében található az Ispotály (Kórház) utcában. A templom a mellette található négyszárnyas kórház része, melyet 1830 és 1832 között építettek klasszicista stílusban idősebb Feigler Ignác tervei szerint. A templom főoltárán található kép Szent László apoteózisát ábrázolja. A képet Lütgendorf Ferdinánd készítette 1830-ban. 1891-ben ifjabb Storno Ferenc restauráltatta a templomot, ő...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A ferences minoriták valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század első éveiben érkeztek Lőcsére. Az első, a városban működő kolostorukról 1309-ből van adatunk. A reformáció idején, 1544-45-ben a ferenceseknek, mint minden katolikus intézménynek, távozniuk kellett a városból. Időközben azonban a Lengyel-kapu mellett álló, egykori minorita kolostor és templom a jezsuiták kezébe került. Így...
A község legjelentősebb műemléke a Szent Mária Magdolna római katolikus templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a török háborúk folyamán, illetve az ellenreformáció terjedésének idején jelentősen megrongálták. Az 1559-es kanonoki vizitáció alkalmával azt írják, hogy a templom lepusztult állapotban van, nincs temetője, oltára, megszentelt köve, de a papnak van oltáriszentsége. A templomban az idő tájt két...
A római katolikus Szent Márton-templomot 1824-ben emelték klasszicista stílusban. … A templom sokszögzáródású, sima mennyezetű szentélye tehát jóval nagyobb, mint a környékbeli templomok szentélyei. A rendkívüli nagyság is az eredeti, középkori templomi funkcióra utal. Az utóbbi átalakítások során azonban eme tér is jelentősen megváltozott. Eltűnt az eredeti oltár, kikerült innen a Jézus Szíve és a...
A világon több mint ötezer Szent Márton-templom van. Közéjük tartozik a pozsonyi Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom is, amely – a várossal együtt – rendkívül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán...
A Szent Márton püspöknek szentelt, eredetileg gótikus stílusú római katolikus templom a 15. századból származik. Főoltára klasszicista, Szent Márton püspök 18. századi oltárképével. (Magát az oltárképet nagy valószínűséggel az egyházközség filiájáról, Padányból származó Padányi Biró Márton [1693-1762] egykori veszprémi püspök adományozhatta a templomnak). A védett műemléki épületek közé tartozó templomot 1977-ben restaurálták, tornyát 2004-ben újították...
A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
A falu régi templomról már az 1561-es és az 1634-es egyház-látogatási jegyzőkönyvek is említést tesznek, ezekből azonban nem derül ki építésének ideje. Az első jegyzőkönyvből a plébános nevét is ismerjük: Györgynek hívták, utána Mihály következett. Draskóczy György vizitátor 1634-ben ezt jegyzi fel: „Nem utolsó sorban említjük meg a Szent Miklós-templomot, melyet festmény és oltár ékesít....
A temető legmagasabb pontján álló kápolnát 1935-ben Remenyik Pál és felesége Kégly Róza építtették az 1828-ban épült kisebb kápolna helyére, a pusztító jégeső emlékére. Az 1970-es évekig Szent Orbán napján évente szentmisét tartottak, 1973-ig ravatalozóként szolgált. A kápolnában Bánsághi Vince festőművész alkotásai voltak találhatók. A tornyában egy harang található, 1922-ben Manouška és társa harangöntő műhelyében készült,...
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
Nagykálna Lévától Verebély irányában 9 km-re található nagyközség. A Garam folyó jobb partján fekszik, s az első írásos dokumentum a községről 1209-ből származik. Korabeli feljegyzések szerint egykor a garambenedeki apátsághoz tartozott. Barokk templomát 1733-ban építették.
A falu központja közelében, egy ház előkertjében álló, barokkos jellegű, kb. fél életnagyságú, puha kőből faragott és színezett Szent Rókus szobor. Az egyszerű, hasáb alakú, tömbszerű talapzaton olvasható az ábrázolt személy neve és a szoborállítás ideje. A népi kőfaragás szép emlékének számító szobor a 14. században élt, francia remete szentet hagyományos ikonográfia szerint ábrázolja: zarándok...
Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: … meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2) Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így...
A katolikus templom mellett található Szent Vendel szobra, melyet a XX. század elején állítottak, hogy a falu népének állatait „se pusztulás, se betegség ne érje”. A színezett homokkő szobor egy magas talpazaton áll, felette horganyfedéllel. Vendelen fekete kalap, barna köntös, kék palást és barna csizma van. Rekvizituma a pásztorbot, lábánál pedig a bárány.
Szent Vendel gútai szobra jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai...
A 18. században Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő szentnek, a korai középkorban élt, a Brit-szigetekről származó Vendelnek (hasonlóan pl. Nepomuki Szt. Jánoshoz vagy Szt. Flóriánhoz) számos köztéri szobra áll katolikus vidékeken, szerte az országban. Stílusjegyei alapján a nánai Szt. Vendel szobor is a barokk korban készülhetett. Talán felállításának ideje kötődik a szomszédos telken 1755. körül felépített,...
