Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...
A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...
Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.
A neves erdészeti és vadászati szakíró, kiváló akadémiai tanár, Szécsi Zsigmond (1881-ben változtatta Nikel családi nevét Szécsire) csaknem egész élete a Felvidékhez kötődött. 1841. október 6-án született Kisgaramon. Besztercebányán végezte gimnáziumi tanulmányait, s a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt. 1867-ben lett selmecbányai főiskolai tanársegéd az erdészeti tanszéken. Miután ez több részre oszlott, az erdőhasználattani tanszéket...
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...
Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.
Szelényi Oszkárné Blasy Éva Erzsébet Késmárkon született 1882. március 9-én. A festészet alapjait Katona Nándortól sajátította el, aki Mednyánszky László tanítványa volt. Tanulmányait Budapesten és a Berlini Művészeti Akadémián folytatta, ahol főleg a portréfestésnek szentelte idejét. Későbbi művészetét is a portrék festése jellemezte. Többször kiállított Pozsonyban, és halála után a közönség 1933-ban találkozhatott a festményeinek...
Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...
Szenczy Gábor a Genersich család által tulajdonolt Arany szarvas gyógyszertárban tevékenykedett. 59 éves korában érte a halál. A Szenczy Gábor fekete gránit síremléke mellett látható fehér márványkő vélhetően korán (14 éves korában) elhunyt lánya, Szenczy Margitka sírját jelzi.
Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.
A nagyendrédi Szent András apostol templomot a 13. században említik először. Egy 1286-os okirat már két Endrédről tesz említést, az egyiket „egyházásként“ említik, tehát itt már volt templom. Ez valószínűleg Nagyendréd. 1332-ben még Szűz Mária a védőszent. A kisendrédi templom 1370-ben épült. 1626-ban a lakosok zöme a törökök sanyargatásai elől elmenekült a községből. A törökök...
A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...
A ferences alyák letelepedését Johannes Petz (más helyütt Pecz) városi tanácsos és felesége, Mária Dorothea Ethesin végrendelete tette lehetővé. Ennek értelmében a házuk, három szőlőjük és egy rozsnyói harmad malom ment át a szerzetesek tulajdonába. Gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek 1733. április 16-án kelt iratában az alapítványt jóváhagyta. Ugyanezen év augusztus 19-én III. Károly király...
A Lontó fölötti tetődombon áll az 1742-ben Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom. A barokk szószéken kívül legértékesebb ékessége a honvédelmi miniszter (Jekelfalussy Lajos) lányának halálos balesete okán festett kép az oltár mögötti falon. Rajta Szent Anna Jekelfalussynét, Szűz Mária a lány, Gizella arcát örökíti meg. A templomnak eredetileg fatornya volt, de az idők...
A falu Szent Vendel templomának állaga idővel nagyon leromlott, ezért a régi épületet lebontották. Helyére 1762-ben a helyi hívők a főapát támogatásával felépítették a Szent Benedek római katolikus templomot, melyet még azon év november 9-én Somogyi Dániel perjel szentelt fel. A 19. század első felében a templomon klasszicista átalakításokat végeztek. A templomban csak 1813. május...
A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
A Fő utca jobb oldalán, a volt óvoda mellett található. A talapzat elülső felén ez a felirat olvasható: „Szent Flórián könyörögj érettünk, hogy minket az Isten mindezideiglen amint az örökké tartó tűztől megoltalmazzon.”
