Ez a kereszt az 1976-ban elkészült új temetőben található. A község állította fel. Ekkor épült meg a halottasház is. Azóta nincs virrasztás a halottak felett.
Ez az útszéli kereszt a katolikus kápolna előtt található. 1938-ből származnak az első feljegyzések róla. A falu kis létszámú katolikussága kezdeményezésére. Ekkor épült meg a kápolna is.
„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...
A szobrot 1898-ben állíttatta László Mihály feleségével Mészáros Juliannával. A szobor 1945-ig a városköz-pontban, a mai Bartók Béla téren állt. Innen eltávolították és került a mai helyére a római katolikus plébánia elé. Az ezredforduló után restaurálták. A szobrot utoljára 2003-ban Bíróczi István esperes restauráltatta .
A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonalat, illetve a rajta fekvő alagutat 1848-ban adták át forgalomnak. Az elsőként induló vonat egyik utasa leírta az élményeit: „Fél hatkor indult el vonatunk a pályaudvarról és lassú villámhoz hasonlóan két és fél perc alatt haladtunk át a tunnelen, miközben a robogó kocsik zajának visszhangja és a lokomotívból kiáramló szikrazápor félelmes, komor...
Szürkére festett vas kereszt és rajta ugyanolyan színű korpusz látható. A korpusz alatt szürke keretes medallion van. A fehérre meszelt négyzetes alapú talapzaton az építtetők neve és a készítés évszáma olvasható.
Majláth József Sennyey Antóniát feleségül véve kapta meg Perbenyiket is hozományként a többi Sennyey birtokkal együtt. Itt kívánt feleségével letelepedni és gazdálkodni. Nem csupán a kastélyt építette fel, hanem a római katolikus kápolnát is. A kastély uradalmi központként fellendítette nem csupán a település, de térség életét is. Az eredetileg egyszintesnek épült kastélyt 1899-ben alakították át....
Maléter Jenő (Ernő) Maléter János megyei törvényszéki ülnök és Zmeskál Teréz fia. Lőcse, 1826. ápr. 4., ker. ápr. 9., evang., nemes. Gimnáziumot és jogot végez. 1845-1847. a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. Nőtlen. (Felesége 1850 – okolicsányi Okolicsányi Mária Terézia, meghalt Lőcse, 1875.) 1849 jan. 28. (16.) – őrmester az 1. besztercei önkéntes (a későbbi második...
A kassai középkori óváros egyik kevésbé előkelő, NY-i utcájában meghúzódó, egy emeletes, 19. századi, eklektikus küllemű, polgári lakóház. Homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a bejárati kapu fölötti zárt erkély. Ebbe a házba költözött 1915-ben a Grosschmid család, köztük márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, akit a világirodalom írói nevén Márai Sándorként ismer és tisztel. Itt szerzett élményeiről is...
1993-ban a Thália Színház egy eredetileg szintén nem színházi célokra épített ingatlanhoz jutott. Itt nyílt meg 1994-ben a Márai Stúdiószínház. Az épület 1994-ben elkezdett tatarozása és átépítése 2002-ig tartott. Jelenleg itt működik a közel 100 férőhelyes stúdióterem, ahol eddig főleg mese- és kamara-előadásokat láthattak az érdeklődők. A Timon utcai épületben található a színház igazgatósága, az...
„A lefolyt iskolai év történetének legfontosabb mozzanatát képezik a tanári karban bekövetkezett személyi változások. Az 1911. évi aug. 13-án tartott fenntartóhatósági közgyűlés rendes tanári minőségben véglegesítette ifj. Marcsek Andor helyettes tanárt, ki az 1909-1910. és 1910-1911. iskolai években sikeresen működött az intézetben. Id. Marcsek Andor rendes tanárt a fenntartóhatóság betegsége miatt az 1910-1911-ik iskolai év...
Marczell Ákos Joachim (Kőhidgyarmaton 1859. dec. 1 – 1892. 1. 21.), plébános. Kisudvarnokon született 1813. márc. 17-én. Bölcsészeti és hittudományi tanulmányait Nagyszombatban végezte. 1837. okt. 26-án szentelték pappá. A vicsápapáti plébániáról politikai múltja miatt lemondani kényszerült. Kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását, Buda bevétele alkalmából pedig Te Deum-ot tartott. 1849. július 16-án kinevezték Perczel Mór vezénylete alatti...
A Szent György-templom falán, a torony alatti részen emléktábla őrzi a 20. század egyik legnagyobb hatású katolikus magyar nevelőjének, a Dunaszerdahelyen született Marczell Mihálynak az emlékét.
A Szent Mária gyógyszertár udvarában találjuk azt az általuk felújított, 1928-ban állított képoszlopot, amelynek domborműve a kis Jézust a karjában tartó Máriát ábrázolja, s amely a dunaszerdahelyi hívek adományából készült, Markwarth Gábor plébánossága idején. A dombormű alatti szenteltvíztartó, illetve a stilizált kőpárkány közötti szöveg: „Szűz Mária Isten anyja / könyörögj érettünk! / 1928” A kisemlék...
Az 1963-ban műemlékké nyilvánított Mária-oszlop a város történelmi központjában található. Az oszlopot Haskó Jakab vágújhelyi prépost az 1694-es pestisjárvány emlékére kezdte emelni, de halála miatt Lippay Miklós prépost fejeztette be. A legutóbb 2001-ben renovált barokk oszlop Zsámbokréti Pál munkája.
A középkori pozsonyi Óváros fő teréből nyíló Ferenciek terén, közvetlenül az evangélikusnak épült, majd jezsuita kézbe jutott templom főbejárata előtt egy barokk stílusú, kőből faragott Mária-oszlop áll. A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak...
Barsendréden a kolera megszűnésének emlékére 1831-ben emeltek Mária-oszlopot. Az oszlopot 1991-ben újították fel. Az oszlop táblájának érdekessége az annak anyagában fellelhető őscsiga foszília.
Máriássy Ferenc földbirtokos és Kocsis Mária fia. Született 1831-ben, joggyakornok. Nőtlen. 1848 októberében beáll a 16. (érsekújvári) honvédzászlóaljhoz. Őrmester, 1849. februárjában hadnagy, alakulata létszámában és Simonffy őrnagy nagyváradi dandárparancsnok segédtisztje. Május 31-én visszahelyezik zászlóaljához. Július 1-jén főhadnagy a 9. Miklós huszárezred létszámában és parancsőrtiszt Lenkey János tábornok mellett. 1867-től földbirtokos Óhajon, járási főgyámmá, 1878-ban megyei...
Vittenczi Markhot Gyula (Nagyemőke, 1857. november 18. – Nyitraivánka, 1918. április 9.) politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja. Apja Markhot János királyi tanácsos, vármegyei alispán, országgyűlési képviselő. Anyja Marton Szidónia. 1874-ben végzett a nyitrai piaristáknál, ahol Janits Imre osztálytársával együtt Nozdroviczky-féle ösztöndíjban részesült. Tanulmányai után a nyitraivánkai birtokain gazdálkodott. 1880-ban megyei aljegyző, később a...
1971. május 7-én adták át a Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa által kiírt pályázatra elkészült, Nagy János komáromi szobrászművész alkotta Mártíremlékmű (A fasizmus áldozatainak emlékműve vagy Emlékezés a mártírokra néven is ismert) hegesztett vörösréz lemezből készült szoborcsoportot. Az emberi csonkokat, a háború borzalmait ábrázoló alkotás magas talapzaton nyugszik, stilizált öröklánggal az előterében, s egy dátummal: 1939–1945....
A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...
