A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...
A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...
1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.
Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.
A község Érsekkéty felé vezető útja mellett áll az úgynevezett „Kétyi kereszt vagy mester kereszt”, melyet az írásos emlékek szerint 1835-ben Tölgyesi József Kántor-tanító állíttatott fából. Majd 1871-ben több család adományából újraállították és végül 1971-ben betonból felújították, szintén az eredeti korpusz található a beton kereszten. Keresztjáró napokon megálltak itt imádkozni.
A 19. század első felének egyik kiemelkedő egyénisége Mészáros Dávid, katolikus pap, aki a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az elsők közt vált a megtorlás áldozatává. Életével a haladás mellett való kiállásával megérdemli nemcsak a jelen, de a jövő generációjainak tiszteletét. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1799 január 7-én született Hosszúfalun, Mészáros Péter és Oláh...
Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Mészáros Péter, 31 éves korában a hazáért hősi halált halt az orosz csatában, 1915. június 10-én. A családja – neje és három árvája – tetemét hazahozatta az ungvári temetőből. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...
A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...
A falu közepén, az egyik üzletközpontnál, ahol régebben Mihályék laktak, áll a Mihály-kereszt. Ez egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt, amely kétlépcsős alapzatra helyezett oszlop tetején látható. Az oszlop fehér márványlapján ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére / állíttatta / MIHÁLY JÁNOS / és neje / FERENCSIK ERZSÉBET / 1972”. A keresztet öntöttvas korpusza fehér színű,...
A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...
A családi sírkert három sírjában Mikes József (1872-1930) községi jegyző és neje Bajcsy Julianna (1883-1969); gyermekeik: Dr. Mikes Béla (1903-1978) egykori gútai főjegyző és Rácz Dánielné Mikes Edit (1917-1978) nyugszanak. Dr. Mikes Béla Nemesócsán született. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a prágai német műegyetemen és a pozsonyi egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait. Pályafutását a közigazgatási pályán...
A fő utcától K-re, a fő térrel párhuzamos Fazekas utca és az Egyetem utca sarkán, a Hóhér-bástya közelében álló Miklós-börtön egy emeletes épülete a 15. század első felében készült, eredetileg két gótikus polgárházként. A régészeti kutatások egy korai fazekasműhely itteni jelenlétét igazolták. Az egyik legépebben fennmaradt, középkori épületnek számító Miklós-börtönt ténylegesen a 17. századtól 1909-ig...
Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...
Mikszáth Kálmán családja 1843-ban telepedett le Szklabonyán. Ebben a községben 1847. január 16-án született a híres magyar író Mikszáth Kálmán, olyan ismert művek szerzője, mint a Szent Péter esernyője, a Beszterce ostroma vagy a Fekete város. Az irodalmi munkásságának legnagyobb forrása a szülőföldje volt a maga utánozhatatlan hangulatával. A ház, ahol Mikszáth Kálmán született, már...
„… a Vasárnapi Ujságban bemutatott szklabonyai képek egyikén még látható a szép léckerítéssel körülvett síremlék. (Ez a síremlék ma már nem látható, Mikszáth Mariska sírja mellett állítottak emléket szülőknek.) Maga Mikszáth is többször eljött a helyre, feleségével, gyermekivel egyetemben. Az egyik ilyen látogatást Mauks Ilona is megidézte könyvében: „Egyszer azonban, amint Szklabonyán a Mikszáth-család sírboltjánál...
„Az épület [Mikszáth Kálmán Emlékház] kapcsán maga Mikszáth írta annak idején a Galandáné asszonyom című novellában ezeket a sorokat: Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni...
Mikulik József (Dobsina, 1852. január 26. – Rozsnyó, 1886. január 14.) köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, levéltáros, történetíró. Mikulik József 1852-ben született Dobsinán szegény bányászcsalád gyermekeként. Apja Mikulik Simon, anyja Rachel Mária volt. Dobsinán végezte elemi iskolai tanulmányait, a gimnáziumba pedig Rozsnyón járt. A legnagyobb hatást Kramarcsik Károly gyakorolta rá, aki abban az időben a...
1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...
A falu főterén álló, az államalapítás emlékére készített emlékoszlopot, Nagy János szobrászművész alkotását, 2000-ben avatták fel, s amelyet a szobrász a településnek ajándékozott.
