Laczkó József zsigrai esperes-plebános, kerületi tanfelügyelő, megyebizottsági tag 51 éves korában hunyt el. Testét Zsigra ősi templomának tövében temették el.
Főtisztelendő Laczuska József, néhai radosnai plébános, költő sírhelye. Nagytapolcsányban (Topoľčany) született. Óturán (Stará Tura), Vágmosócon (Považany), majd haláláig (1876-1887) között Radosnán szolgált.
Laube Antal, a Révkörtvélyesi Hajóállomás főnöke, 1848-49-es honvéd-tüzérhadnagy volt. Somorját elhagyva, a Dunaszerdahely felé vezető főút bal oldalán, még a Pipagyújtó emlékhely előtt találjuk a kis temetőt. A síremlék a kert közepén áll.
Lecső Gyula (1880-1966) kiváló gépészkovács volt, nemcsak a helyiek, hanem más faluból is jártak a műhelyébe javíttatni. Az ujján arany pecsétgyűrűt viselt mindig, még munka közben is.
A kasznár (esetenként gazdatiszt) a birtok- és központi udvari igazgatásért, közvetlen gazdálkodási teendőkért, rendészeti és közigazgatási feladatokért felelős uradalmi tisztviselő (latinul: frumentarius, németül: Kastner). Elsődlegesen a szemes termény átvételéért, megőrzéséért és azok számadásáért felelt. A 19. század elején azonban egy-egy főúri udvartartásban is központi szerepet tölthetett be. Ennek értelmében feladati közé tartozott a főúri kastély...
A párkányi 1919-es csata magyar, cseh és szlovák áldozatainak közös emlékjele a régi temetőben található. Párkányban nézeteltérések voltak a legionáriusok és áldozataik emlékművét illetően, azonban végül konszenzusra jutottak. A 6 magyar vörös katona és a 12 legionárius sírját a temetőben egyaránt rendbe hozták, és a megbékélés jegyében az eredetileg a legionáriusok emlékére még az első világháborút...
Az 1888-ban elhunyt Kovács József, majd az egy évig beszolgáló Végh Géza után 1889-ben érkezett Kisújfalura Lénárt Lajos, aki 39 évig, 1928-ig volt a gyülekezet lelkipásztora.
Lidértejedben, a sportpálya mellett találjuk ma már azt a fájdalmas Szűz szobrot kereszttel, amelyet felirata – és természetesen korábbi „szerdahelyi léte” – miatt a dunaszerdahelyi emlékek közé kell soroljunk. A kereszt, illetve az arról levett halott Krisztust ölében tartó Mária alatti talapzaton ugyanis a következő szövegre figyelhetünk fel: „Szerdaheli / Lengyel Erzsebet / Gontzol Gyorgy...
A Pesti Hírlap 1898. április 19-én megjelent számában olvashatjuk az alábbiakat: „Egy huszárkapitány tragédiája. A minap adtunk hirt Lersch Kamilló huszárkapitánynak hirtelen elhunytáról. Lersch kapitány a marosvásárhelyi 9-ik honvéd-huszárezrednek volt egyik osztályparancsnoka. Április első napjaiban hirtelen eltűnt Marosvásárhelyről. Pár nap múlva egy barátja levelet kapott tőle Szamosujvárról, de a levél annyira érthetetlen volt, hogy már...
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...
A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).
A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...
A kisudvarnoki temetődomb oldalában találjuk a helyi Lourdes-i barlangot, amelynek falán kétoldalt hálatáblák fogják közre a Szeplőtelen Szűz, illetve Soubirous Szent Bernadett szobrát.
1938-ban Szabó Gyula molnár a háza mellett (86-os szám) kőhasábokból egy négyzet alaprajzú útmenti kápolnát épített Lourdes-i kápolna mintájára, annak az emlékére, hogy Szlovákia déli területeit újból Magyarországhoz csatolták. Az objektum homlokzata vörösmárványból készített oszlopfő-fedőlemezzel van befejezve, rajta felirattal: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás”, fölötte pedig kúp alakú bábos mellvéd van. A kápolnában Lourdes-i Szűz...
A templom mellett Lourdes-i barlang látható, a Lourdes-i Szűz Mária és a térdeplő Bernadett szobrával, amelyet 1998-ban kőből épített a dacsókeszi Kosík József.
