Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. … Az első templomot, amely a „házai temető területén volt, a tatárjárás idején teljesen lerombolták. Ezért sokáig fatemploma volt a községnek a mai...
A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...
A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....
A Füleki Önkéntes Tűzoltó Szervezet Molnár György vezetésével 1894. december 8-én alakult meg 1 alapító, 36 taggal és 71 támogatóval. A szervezet első elnöke Stephani Ervin, alelnöke Szlovák István, pénztárosa Lóska Károly, parancsnoka Zupko Mihály lett. A fenntartásukhoz szükséges anyagaikat bálok, táncmulatságok rendezésével igyekeztek biztosítani. Molnár György a szervezet megalakulását követő évben hunyt el 26...
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
A helyiek szerint a második világháborúban a község közelében esett el Müller Michal, s a templomkertben temették el. Hosszú ideig a rokonai gondozták a sírját, de pár éve már nem látogatják a sírt.
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...
Vágújhely legérdekesebb és legnevezetesebb reneszánsz épülete, a Nádasdy-ház a 14. században épült. A 16. és 17. század fordulóján lett a Nádasdy család tulajdona. Thurzó György nádor itt írta 1610. december 30-án azt az oklevelet, mely alapján Báthori Erzsébetet Csejte várába zárták. Itt őrizték a magyar koronázási ékszereket útban Trencsén várából Sopronba 1622. július 6-ról július...
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
A 157. számú ház előtt egy fekete márványból készült öntöttvas korpuszos kereszt áll. Ezt Nagy Lajos állította 1960 körül hálából a beomlott bányából való megmeneküléséért.
1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...
Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885. 11. 30-án nyílt meg 36.223...
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós,...
(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...
A kis építmény homlokzata háromszögcsúcsban kovácsoltvas ajtaja pedig boltíves alakban végződik. Oltárán gipsz Lourdes-i Szűzanya-szobrot s egy porcelánpiétát látunk. Korábban itt végezték a búzaszentelést.
A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól....
Ez a típus (négyszögletes, pártázatos, sgrafittós díszítésű fehér) a Szepességben igen gyakori. A nagyőri a késmárki után a legszebb. Mivel a templomnak nincs, nem is volt saját tornya, valószínűleg egy fa harangláb vagy olyan fából ácsolt gótikus harangtorony helyére épült, amilyen a Kárpátok koszorúján és a Kárpát-medence belsejében sok helyütt ma is megtalálható, a ma...
A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...
Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.
A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...
Háromlépcsős betontalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) a téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat / a megholt híveknek / és az örök világosság / fényeskedjék nekik / 1967”. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben...
