Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Kubiny Ferenc háza Losoncon

Kubiny Ferenc háza Losoncon

A Losonc főutcájának északkeleti részén álló 11. sz. egyemeletes épület, amit a helyiek sokáig „átjáróháznak“ neveztek, 1993 óta az Arany utca nevű üzletsor bejáratát képezi. A tágas, boltíves kapubejáró, a teknőboltozatos földszinti helyiségek az épület régi dicsőségét sejtetik, de semmi sem utal arra, hogy a 19. században nevezetes tulajdonosai, nem kevésbé neves vendégei – Vörösmarty Mihály, Egressy Gábor, Madách Imre, Görgei Artúr – voltak ennek a régi polgárháznak. A szomszédos Videfalván született, de az 1840-es években Losoncon élt jeles közéleti személyiség, természettudós, Kubinyi Ferenc 1796-1874, és felesége, Losonczi Gyürky Franciska háza a város és a megye társas életének központja, jótékony célú előadásokat, rendezvények színhelye volt a reformkorban.
Nógrád képviselőjeként Kubinyi az 1830-es években a pozsonyi reformországgyűléseken hallatja hangját. Kossuth, Széchenyi, Wesselényi mellett a diéta vezéralakjai közt emlegetik. Rámutat a parasztok sanyarú sorsára, az éhínségre, az iskolaügy hiányosságaira. Szerteágazó közéleti tevékenysége mellett természettudományos kutatómunkát végez főleg a föld- és őslénytan, valamint a régészet terén. 1837-ben felméri és leírja az ipolytarnóci megkövesedett fát, aminek egy darabját losonci házában helyezi el. 1842-ben feleségével együtt támogatja a losonci kisdedóvó alapítását, bőrgyárat kezdeményez, ennek elnöke is lesz. Főszolgabíróként ott van az oktatás színvonalát, a magyar nyelv terjesztését, a nőnevelést elősegíteni hivatott Nógrádi Nemzeti Intézet előkészítő bizottságában. 1848 elején alapító tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak. 1848 márciusában a csesztvei Madách-kúriában összegyűlt nemesek követté választották a népképviseleti országgyűlésbe. A műkincsekkel teli Kubinyi házat 1849-ben az oroszok felégették. Az újjáépítés után különböző tulajdonosai voltak, míg a városé nem lett. A szabadságharc bukása után Kubinyi tudományos munkásságot folytatott Pesten. Az 1861-es országgyűlésen Losonc képviselőjeként ismét jelen van, Madách Imrével együtt az alkotmányosság felújítása, a függetlenség mellett száll síkra. Szegényen, magányosan halt meg 1874-ben. Életútját így summázta „Amit tettem, tettem azt édes hazám iránti kötelességből és a honi tudományosság érdekében”. Losonc város tanácsa 1887-ben a Belpiacot Kubinyi-térnek nevezte el.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületépített környezet
TelepülésLosonc [Lučenec]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőBöszörményi István
TelepülésLosonc
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A losonci, volt Kubinyi ház nem annyira építészeti, mint inkább kulturális, értéket képvisel, egykori lakói, Felsőkubini és Nagyolaszi Kubinyi Ferenc és felesége Losonczi Gyürky Franciska, valamint jeles vendégeik révén. Kubinyi Ferenc közéleti, megyei és országos- országgyűlési tevékenysége, tudományos eredményei az egyetemes magyar történelem és tudomány részét képezi. Tudományos téren – a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései, a Magyarhoni Földtani Társaság keretében – folytatott munkásságát Európa szerte ismerték és elismerték. „Ismert hazánkfia, Kubínyi Ferencznek nagybecsü és nevezetes pénz- régiség- ásvány- és fegyvergyüjteménye“ – ahogy egy kortársa írta – az 1849-es losonci tűzvészben megsemmisült. Kubinyi szerint a pusztítást a jelenlevő császári biztos, Gablenz báró irányította, aki az inkvizíció máglyáit idéző “valóságos autodafét tartott” a felbecsülhetetlen értékekkel teli Kubinyi házban. A képeket, bútorokat összevagdaltatta, leönttette szurokkal és puskaporral, úgy gyújtatta fel. Elpusztult a híres könyvtár, az érem-, ásvány-, és kövületgyűjtemény…
A ház értékét emeli, hogy több, a magyar művelődéstörténetből ismert személyiség vendégeskedett itt az 1840-es években, Vörösmarty Mihálytól Egressy Gáboron át Madách Imréig. Az utóbbi életének meghatározó eseménye volt, hogy 1844 februárjában itt találkozott, és táncolt először majdani feleségével, Fráter Erzsivel. Madách erről részletesen beszámolt Szontagh Pálnak írott levelében, amit Harsányi Zsolt Madách-életregényében idéz is. A Kubinyi-ház utolsó nevezetes vendége a honvédsereg főparancsnoka Görgei Artúr, tábornok volt, aki az 1849. július 18-ról 19-re virradó éjszakát itt töltötte. A július 2-i komáromi csatában kapott sebesülése miatt olyan állapotban volt, hogy meg is halhatott volna Losoncon, és akkor hősként, nem a világosi fegyverletevőként – sőt árulóként vonul be a történelembe.
Sajnálatos tény, hogy a Kubinyi házon semmi sem őrzi a hajdani lakók és neves vendégeik emlékét, még csak műemléki védettséget sem élvez a losonci főutca legnagyobb múltú épülete.

Forrás, adományozó

1. Böszörményi István: A Magyarhoni Földtani Társaság és a Kubinyi fivérek, Gömörország 2013/1
2. Böszörményi István: A losonci Kubinyi ház és neves vendégei, XXII. Madách Szimpózium, Szeged 2015

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID76097
Módosítás dátuma2016. július 19.

Hibát talált?

Üzenőfal