A Losonc főutcájának északkeleti részén álló 11. sz. egyemeletes épület, amit a helyiek sokáig „átjáróháznak“ neveztek, 1993 óta az Arany utca nevű üzletsor bejáratát képezi. A tágas, boltíves kapubejáró, a teknőboltozatos földszinti helyiségek az épület régi dicsőségét sejtetik, de semmi sem utal arra, hogy a 19. században nevezetes tulajdonosai, nem kevésbé neves vendégei – Vörösmarty Mihály, Egressy Gábor, Madách Imre, Görgei Artúr – voltak ennek a régi polgárháznak. A szomszédos Videfalván született, de az 1840-es években Losoncon élt jeles közéleti személyiség, természettudós, Kubinyi Ferenc 1796-1874, és felesége, Losonczi Gyürky Franciska háza a város és a megye társas életének központja, jótékony célú előadásokat, rendezvények színhelye volt a reformkorban.
Nógrád képviselőjeként Kubinyi az 1830-es években a pozsonyi reformországgyűléseken hallatja hangját. Kossuth, Széchenyi, Wesselényi mellett a diéta vezéralakjai közt emlegetik. Rámutat a parasztok sanyarú sorsára, az éhínségre, az iskolaügy hiányosságaira. Szerteágazó közéleti tevékenysége mellett természettudományos kutatómunkát végez főleg a föld- és őslénytan, valamint a régészet terén. 1837-ben felméri és leírja az ipolytarnóci megkövesedett fát, aminek egy darabját losonci házában helyezi el. 1842-ben feleségével együtt támogatja a losonci kisdedóvó alapítását, bőrgyárat kezdeményez, ennek elnöke is lesz. Főszolgabíróként ott van az oktatás színvonalát, a magyar nyelv terjesztését, a nőnevelést elősegíteni hivatott Nógrádi Nemzeti Intézet előkészítő bizottságában. 1848 elején alapító tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak. 1848 márciusában a csesztvei Madách-kúriában összegyűlt nemesek követté választották a népképviseleti országgyűlésbe. A műkincsekkel teli Kubinyi házat 1849-ben az oroszok felégették. Az újjáépítés után különböző tulajdonosai voltak, míg a városé nem lett. A szabadságharc bukása után Kubinyi tudományos munkásságot folytatott Pesten. Az 1861-es országgyűlésen Losonc képviselőjeként ismét jelen van, Madách Imrével együtt az alkotmányosság felújítása, a függetlenség mellett száll síkra. Szegényen, magányosan halt meg 1874-ben. Életútját így summázta „Amit tettem, tettem azt édes hazám iránti kötelességből és a honi tudományosság érdekében”. Losonc város tanácsa 1887-ben a Belpiacot Kubinyi-térnek nevezte el.