Emlékhelyek a Felvidéken

Inám híres szülöttének, Nagy Gyulának a tiszteletére a falu önkormányzata 2014-ben állított emléktáblát a Polgármesteri Hivatal előtti kis kertben. Nagy Gyula nemcsak nevében volt „nagy”, hanem a szó szoros értelmében is. Nagy ember, szenvedélyes vadászati és múzeumi gyűjtő, nagy tanító, nagy vadász. Tudott szervezni, lelkesíteni. Hittel, óriási hévvel, fiatalokat meghazudtoló lendülttel élt és dolgozott. Nemcsak...

A sírban Nagy István (1887-1952) igazgatótanító, neje Bödök Mária (1895-1985) és kisfiuk Nagy Lacika nyugszanak.

Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt....

A község 47 éven át volt lelkipásztorának és édesanyjának, Csécsey Annának a sírja.

Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....

A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.

A megyeháza empire stílusban épült 1805 és 1831 között Povolny Antal építész tervei szerint. A történeti Magyarország legreprezentatívabb megyeházája volt, 1922-ig működött itt Szepes vármegye székhelye. Az épületet később is közigazgatási célra használták, jelenleg a járási hivatal működik benne.

Nagy Mihály (1777-1850), 35 évig Nagykeszi református lelkésze.

Nagy Pál 1928. február 16-án született, Felsővámosban. A felsővámosi alapiskola volt igazgatójának, Nagy Vilmosnak fia. A családot 1947-ben kitelepítették Magyarországra, onnan 1956-ban disszidált, és Kanadában, Montrealban él. Életét az Emlékeim Vámosfaluból c. könyvében írta meg. Emléktábláját és a tölgyfáját az ő kérésére Bugár Aladár, Madarász Tibor és Szabó Pál közreműködésével 1990-es évek elején készíttették, Török...

1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...

A magyar szabadságharc eszméi az inámiak között is visszhangra leltek. A honvédhadsereg soraiba 6 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. A település büszke arra, hogy Inám a járásban a legmagyarabb falu. Nagy Tamás (1831-1848) nemzetőr itt van eltemetve a helyi temetőben. Síremlékét egy nagytakarításkor fedezték fel, egy halom öreg sírkő társaságában,...

A Szelle család sírkertjében három síremlék található: a középső síremlék Nagyabonyi Szelle István királyi járásbíró, 1848/49-es honvéd főhadnagy valamint Gróff István és Patócs Júlia síremléke. Tőle balra Szelle Istvánné szül. Tóth Jusztina, a volt járásbíró özvegye – jobbra Szelle Ilonka a volt járásbíró leánya nyugosznak.

Koós Győző magyar királyi honvédhadnagy, a nagy ezüst vitézségi érem, hadiékítményes harmadosztályú katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa. Koós Győző a sárospataki általános tanítóképző intézetnek volt jeles növendéke s az 1915-ik évben, mint zászlós, jeles tanítói oklevelet szerzett. Koós Győző apja tanító, bátyja lelkész volt. 1916. június 8-án, az északi harctéren Ostroviec mellett a...

A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században. Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. 1273-ban tornai plébános Mátyás. Tornanádaska 1280-ban történt eladományozásáról szóló oklevélben Mihály tornai plébánost...

A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom...

(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...

     A hagyomány szerint egy 1070-ből való oklevél említi plébániáját, feltehetőleg tehát temploma is volt. Hogy az első templomos helyek közé tartozott, azt egy 1294-es oklevél közvetve bizonyítja, mely Egyházcsalomija néven említi a települést. (Az „Egyház” előnevű települések mind templomos helyek voltak.) Ez az első templom feltehetőleg a korabeli román stílusban épült: félköríves szentély, téglalap...

A templom még 1888-ban épült, ám a II. világháború, ahogy a régió több nagy múltú épületét ezt sem kímélte. A visszavonuló német haderő a Garam vonalánál tartóztatta fel három hónapra az előrenyomuló szovjet csapatokat, amely időszak hatalmas pusztítást okozott az Alsó-Garam-mentén. Stratégiai okokból szinte az összes magasabb építményt felrobbantották. Ennek áldozata lett a nagykálnai református...

Állíttatta Tallós község hívő lakossága, 2015-ben.