Emlékhelyek a Felvidéken

A Mindenki keresztje néven ismert 4 m magas késő barokk kőkeresztet 1785-ben állították.

Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. … Az első templomot, amely a „házai temető területén volt, a tatárjárás idején teljesen lerombolták. Ezért sokáig fatemploma volt a községnek a mai...

A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...

Miskolczi Bodnár Mihály (Fülek, 1627. – Theate, 1675. máj. 19.) ref. lelkész. Tanult Sárospatakon, ahol 1647 végén subscribált és 1650 augusztusától seniorságot viselt, de még ebben az évben Olaszliszkára ment rektornak. A külföldet is fölkeresvén, 1652. júl. 27-én Leidenben, aug. 6-án Groningenben, okt. 4-én Franekerben írta be nevét az egyetemi hallgatók sorába. Hazájába alighanem már 1653-ban...

Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...

Mocsy József 47 éves korában adta életét magyar hazájáért. A Mocsyak nevét a család egyik sírkövén tüntették fel.

A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....

Mokos Kálmán kántortanító lánya volt. A pápa református nőnevelő intézete Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör támogatója. Testvérével, Mokos Irénnel egy sírban nyugszik.

Mokos Kálmán (1859 –1923) 1884–1923 között kisújfalusi népiskolai tanító, Mokos Kálmán madari lelkész apja.

Mokos Kálmán (1892 – 1959) Madar 17. lelkipásztora Mokos Kálmán Madar 17. lelkipásztora (1922 – 1959) 37 éven át. (1892-ben, Kisújfalun, tanítói családban született.) A II. világháború után Madar végérvényesen Modrany lett, mivel a szocialista Csehszlovákia részévé vált. Mokos Kálmán lelkészsége idejében történt a reformátusság és a katolikusság deportálása és kitelepítése, amely sok családot érintett....

Molnár Dezső v. verebélyi tb. főszolgabiró, Réte.

A Komáromi Evangélikus Egyházközség lelkésze 1847–1873 között.

A nagybalogi gyógyszerészek, Molnár Gyula (1861-1935) és Volánszky Ferenc (1904-1979) síremléke (Balogvölgy) Volánszky Ferenc benősült a gyógyszerész Molnár családba. Élete végéig Nagybalogon dolgozott. Feri bácsi, ahogy a helyiek hívták, nem ismert lehetetlent. Minden betegségre talált gyógyírt. A gyógyszereket otthon keverte ki porokból. Bármikor fel lehetett keresni, van rá példa, hogy éjfélkor zavarták és ekkor is...

Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)

Molnár Nándor főszolgabíró 51 éves korában halt meg.

A sírfelirat tanúsága szerint: a szlovákiai magyar gyermekvédelem nagyasszonya.

Mórocz Károly (1835-1902) körzeti jegyző volt.

A Motesiczky-palota a pozsonyi Belvárost egykor körülölelő, középkori eredetű, mára lebontott városfal előtti árok helyén épült. E helyen állt a középkori-koraújkori város egyik legismertebb szálláshelye, a Vademberhez címzett fogadó. Az országgyűlések, királykoronázások alkalmával e fogadóban szálltak meg a legismertebb, legnevesebb vendégek. Később itt lakott Mikoviny Sámuel (1698-1750) magyar matematikus, mérnök, a magyar térképészet megteremtője, aki...

A bátorkeszi születésű Mudrák Béla,  az esztegomi MÉZ – NAP névadója emlékére avatta a Szentgyörgymezői olvasókör és a család 2016. szeptember 18-án.