Emlékhelyek a Felvidéken

Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...

A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...

A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...

A családi sírkert három sírjában Mikes József (1872-1930) községi jegyző és neje Bajcsy Julianna (1883-1969); gyermekeik: Dr. Mikes Béla (1903-1978) egykori gútai főjegyző és Rácz Dánielné Mikes Edit (1917-1978) nyugszanak. Dr. Mikes Béla Nemesócsán született. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a prágai német műegyetemen és a pozsonyi egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait. Pályafutását a közigazgatási pályán...

Komárom megye központi alorvosa.

Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...

Mikszáth Kálmán családja 1843-ban telepedett le Szklabonyán. Ebben a községben 1847. január 16-án született a híres magyar író Mikszáth Kálmán, olyan ismert művek szerzője, mint a Szent Péter esernyője, a Beszterce ostroma vagy a Fekete város. Az irodalmi munkásságának legnagyobb forrása a szülőföldje volt a maga utánozhatatlan hangulatával. A ház, ahol Mikszáth Kálmán született, már...

„… a Vasárnapi Ujságban bemutatott szklabonyai képek egyikén még látható a szép léckerítéssel körülvett síremlék. (Ez a síremlék ma már nem látható, Mikszáth Mariska sírja mellett állítottak emléket szülőknek.) Maga Mikszáth is többször eljött a helyre, feleségével, gyermekivel egyetemben. Az egyik ilyen látogatást Mauks Ilona is megidézte könyvében: „Egyszer azonban, amint Szklabonyán a Mikszáth-család sírboltjánál...

„Az épület [Mikszáth Kálmán Emlékház] kapcsán maga Mikszáth írta annak idején a Galandáné asszonyom című novellában ezeket a sorokat: Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni...

Mikulik József (Dobsina, 1852. január 26. – Rozsnyó, 1886. január 14.) köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, levéltáros, történetíró. Mikulik József 1852-ben született Dobsinán szegény bányászcsalád gyermekeként. Apja Mikulik Simon, anyja Rachel Mária volt. Dobsinán végezte elemi iskolai tanulmányait, a gimnáziumba pedig Rozsnyón járt. A legnagyobb hatást Kramarcsik Károly gyakorolta rá, aki abban az időben a...

1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...

A gazdagon díszített 2,5 m magas kopjafát 1996 augusztusában szentelték fel.

Az avató ünnepségre 2000. április 2-án került sor. A ünnepséget Kantár Csaba költő nyitotta meg, Bernáth Tamás színművész versmondóval közösen. Ünnepi beszédet Dr. Popély Gyula történész mondott. Az ünnepély vendégei: Nagy Imre a Járási Hivatal képviseletében, Hóka László parlamenti képviselő, Bara Mihály Tardoskedd polgármestere, Dániel Erzsébet és Plichta Péter a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának tagjai,...

A katolikus templom melletti téren áll a millenniumi emlékmű, amely egyben a második világháború áldozatainak is emlékműve (2001). Középen egy diadalkapu található, tetején a magyar koronával, és 12 vörösmészkő tábla veszi körül.

A millenniumi emlékkereszt a katolikus templom kertjében áll. Felirata: „Isten dicsőségére és Magyar Ország ezeréves fenállása emlékére, 1896.”

Az 1. és 2. világáború áldozatainak az emlékműve mellett épült 2000-ben a millenniumi emlékmű, melybe üzenetet helyeztek el a következő nemzedékek számára. Ezt 100 év elteltével fedik fel.

Kopjafa  

A református templom kapuja és a tó között áll a 2001. augusztus 18-án felállított millenniumi emlékmű, mellette a falu első írásos említésének emlékműve 2002-ből. A milleniumi emlékművet 2002-ben egészítették ki a falu első írásos említésének 755. évfordulóján egy emlékplakettel.

A Millenniumi emlékoszlop Gerendás Norbert szentpéteri fafaragó művész és id. Reicher György kovácsmester alkotása. A 2000-ben felavatott emlékmű tetején a Szent Korona látható. Az augusztus 20-i ünnepélyeket az emlékoszlopnál tartják.

A millennium emlékére állíttatta az önkormányzat.