Emlékhelyek a Felvidéken

Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...

Görgői és toporczi Görgey Kornél, Lőcse, 1819. dec. 17. (ker. 26.) G. János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, G. Artúr honv. tábornok unokatestvére. Magyar, evang. Gimnáziumot végez. 1836 – hadfi, 1837 – hadnagy, 1842 – főhadnagy, 1848. júl. 8 – alszázados a 9. Miklós huszárezrednél. Nőtlen. (1850 – felesége Hornbostel Emília, meghalt...

Görgő kora-gótikus Szent Simon és Júdás (ünnepük október 28.) római-katolikus temploma a 13. század közepén épült, melyet a 15. század elején átépítettek. A Görgey család kegyúri templomának épült. Tornyát az 1708-as tűzvész  után reneszánsz stílusban újították föl, sgrafittó díszítés és pártázat koronázza. 1896-ban állították helyre. Berendezése barokk. Az oltárképet a lőcsei születésű Czauczik József (1789-1857)...

Nagycsalomján már a legrégibb időktől működtek malmok. Egykor vízimalom volt az Ipolyon is. A ma már romos gőzmalom a vidék szép ipari épületei közé tartozott. A két világháború közt épült, tulajdonosa Kiss Gyula, a környék jó nevű ipari szakembere volt. A többszintes malomépület a Nagykürtös felé vezető főút mellett áll a falu északkeleti részén. Ablakai...

A lukanényei temetők sírjeleinek, az itteni nemes családok temetkezési helyeinek alaposabb elemzése további kutatómunkát igényelne. Az előkelő és neves nényei nemesek egyike volt a Gracza család. A Graczáknak Sülykipusztán (Sülyök, Sülyk, Sülyki, Sulyok) volt kastélyuk, illetve kúriájuk. A családból többen az 1848/49-es szabadságharc katonái, tisztjei voltak. Közülük Gracza László síremléke ma is látható Nénye és...

A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich palota Pozsony egyik neves épülete. Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András a horvát származású magyar nemes tervezte és építtette, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az...

Gréb János (* 1850 † 1920) gyógyszerész. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) választmányi tagja (1883-), szepesszombati képviselője. A Magas-Tátra kb. 1000 m magasan kialakuló telepein kívül a tátraalji városok maguk is igyekeztek saját határukban kis kiránduló-, üdülőtelepet létesíteni. Szepesszombatban Gréb János gyógyszerész volt ennek a kezdeményezője, aki a parkosításon kívül itt fürdöházakat és vendéglőt is létesített....

Glücksthali Greiner Hugo táblabíró sírja.

Gretzmacher Árpád szepesbélai keresked ő fia, Gretzmacher Viktor az 1911-ben megalakult Szepesbélai Sport Egyesület labdarúgó szekciójának első elnöke volt. Az I. világháborúban az ungvári császári és királyi 66. gyalogezred tartalékos hadnagyaként harcolt a galíciai fronton, ahol 27 évesen életét áldozta magyar hazájáért. In memoriam megkapta a Katonai érdemkereszt III. osztályát.

A selmeci akadémiának voltak igen tehetséges, de szerencsétlen sorsú diákjai, illetve tanárai is. Olyanok, akiknek jól indult a pályájuk, de késõbb derékba tört, a sok-sok apró munka, a kudarcok felemésztették energiájukat. Elsõsorban hát nem a megannyi szakkcikk és könyv tette nevüket halhatatlanná, hanem az adott szakágazat fejlesztése érdekében kifejtett példaadó és szorgalmas munka. Ezek közé...

Gróf Berényi János sírja a beckói Szent István király templom udvarán található. Karancsberényi gróf Berényi János (Felsőbodok, 1794. április 14. – Beckó, 1868. június 25.) József nádor kamarása volt. Tanulmányait részint apa, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, majd a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett. Ebben az évben Bécsbe költözött. A száz...

Gróf körösszeghy Csáky Zénó (Korompa 1840. március 8. – Budapest 1905.október 2.) felvidéki főúr volt, nagybirtokos, Szepes vármegye főispánja, titkos tanácsos, Szepességi Történeti Társaság elnöke, Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli tagja. Apja gróf Csáky Ágoston (1803–1883) politikus, Szepes vármegye főispánja, anyja Prónay Iphigenia bárónő (1807–1874). „A középiskolai szakokban otthon Albin öcscsével együtt taníttatván, 16 éves korában...

A Somorja Hangja – Vox Samariae polgári társulás szervezésében gróf Esterházy János emléktáblájának ünnepélyes leleplezését és felszentelését szentmise keretén belül 2014. június 25-én a somorjai Nagyboldogasszony – plébániatemplomban tartották. Nem véletlenül esett a választás június 25-re. 1935-ben ugyanis pontosan ezen a napon került sor Prágában Esterházy János első parlamenti felszólalására, melyben deklaráltan kiállt a „szlovenszkói...

Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes XX. századnak, és jelképe annak a XX. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket. A 2017-es évben halának 60. évfordulójára emlékezett a felvidéki magyarság. Ehhez a megemlékezés sorozathoz csatlakozott a nagymegyeri magyarság...

Az Eszterházy házaspár 1870. január 23-án vesztette el harmadik gyermekét is. Gróf Eszterházy Géza életének be nem  töltött 36. életévében, utódok nélkül távozott az élők sorából. Ebben az Eszterházy család számára tragikus évben került felállításra az a kereszt, amely a család temetkezési kápolnája mellett található. A kereszt anyaga vörös márvány, a korpusz fémből készült, alatta...

A Nyitra vármegyéből származó és felső-magyarországi birtokokkal rendelkező gímesi és gácsi gróf Forgách család egyenesen Szent István lovagjától, Hont vitéztől eredeztette magát. Ősi fészküket, Ghymes várát 1226-ban kapták (ma Jelenec, Szlovákia). A család többek között Gács, Mándok, Kassa, Csejte, Szécsény településeken rendelkezett birtokokkal és kastélyokkal. A magyar történelemben számos fontos tisztséget töltöttek be: voltak közöttük...

A szentpéteri kastély ura a XIX. század második felében Zichy Gábor (Zichy Károly gróf fia) lett, akinek öt gyermeke volt, köztük Miklós az elsőszülött fiú, aki 1914-ben az I. világháború kitörése után a nagy adósságok miatt eladta a birtokot. Ezután beállt katonának, és részt vett a harcokban. Felesége (Fábry grófnő) pedig a katonakórházakban volt ápolónő....

Az apátújfalusi öregtemető egyik legrégebbi sírköve Grosschmid Károly és neje Lázi Emília sírját jelöli.

A neves pozsonyi szobrász, Rigele Alajos az alkotója Gruber Béla futballista síremlékének. A huszonegy éves sportolót és csapattársát 1922-ben érte a halál, mikor egy mérkőzésen villám csapott beléjük. A síremlék a temető V/2. szektorában található.

Grüneberg Károly kefegyára Pozsonyban, egyike a legrégibb cégeknek, mely 1834 óta fennáll. A gyárat Grüneberg Károly és József alapították. A gyár területe a 12.000 négyszögméter, melyen 17 épület áll. A gyár üzemét 1904-ben a fogkefe gyártásra is kiterjesztette s e réven úttörő szolgálatokat végzett a Koh-i-noor, Cosmos márkanevűekkel Magyarországon és a világban. Az üzem fokozatosan...