Emlékhelyek a Felvidéken

A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...

Isten dicsőségére állíttatta Garay Györgyné Cibulya Mária 1901-ben.

Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója...

1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....

Csicsóban központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeit is fogadja. 2002-ben Gáspár Sámuelről nevezték el.

Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...

„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”

Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...

Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).

Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...

A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...

A temető kiemelkedő pontja a Kurucz család kiskápolnája, a Géza-kápolna. Balra tőle Nagy János alkotása Kurucz Lujza sírján.

A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...

A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...

1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...

Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.

Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).

A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület állíttatta.

Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.

A kései Árpád-korban létrejött irtásfalu templomát feltehetőleg a 13. században építették, későromán stílusban. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli épület, melynek falát a hajóban 3, a szentélyben 2 félköríves ablak töri át. A 16-18. században többször kis mértékben átépítették. Fából készült, festett síkmennyezete és bútorzata barokk stílusú a 17. századból. A templom legfőbb értékei a különösen...