Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4098 bejegyzés

Ganymedes szökőkút (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

„A színház előtt áll a tér különös díszére az a Ganymedes díszkút, melyet Pisztóry Félix indítványára a pozsonyi Első Takarékpénztár 40 ezer koronányi költségen Tilgner Viktor (pozsonyi származású szobrász) által készíttetett 1888-ban. A díszkutat tágas körönd veszi körül virágágyakkal és 4 kandeláberrel. E díszkúthoz a város a városi vízműből évente díj nélkül engedélyezi a vizet,...

Garamlöki hősök emlékköve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Garamlök, Lök [Lok])

Az emlékkő Garamlökből származó, az I. és II. világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékét őrzi, 2013 júliusától.

Garamlöki Mindenszentek katolikus templom (épület, építmény) (Garamlök, Lök [Lok])

Garamlök katolikus temploma klasszicista stílusban épült a 18. században.

Garamlöki református templom (épület, építmény) (Garamlök, Lök [Lok])

Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.

Garamszentbenedeki bencés kolostor és templom – exteriér (épület, építmény) (Garamszentbenedek [Hronský Beňadik])

A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...

Garamszentbenedeki bencés kolostor és templom – interiér (épület, építmény) (Garamszentbenedek [Hronský Beňadik])

A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...

Garay kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolynyék [Vinica])

Isten dicsőségére állíttatta Garay Györgyné Cibulya Mária 1901-ben.

Garzuli-Schilson-féle ház (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

„A Főtér és az Apponyi-utca sarkán álló régi Garzuli-, utóbb báró Schilson-féle ház ma szintén az Első Takarékpénztár tulajdona. Feltünik monumentálszerűségével, névszerint monumentális kapuzatával és támszerűleg kifelé düleszkedő, hamis rustika-modorban tartott faltövével. Ez építési modor a renaissance beköszöntésével városunkban is általános lett, mit nemcsak ezen főtéri, hanem a bástya-utcai házak is bizonyítanak. Az e ház...

Gáspár Imre emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagycsalomja [Veľká Čalomija])

Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója...

Gáspár József lelkipásztor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kulcsod [Kľúčovec])

1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....

Gáspár József református tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csicsó [Číčov])

Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.

Gáspár Sámuel emlékszoba (néprajzi gyűjtemény) (Csicsó [Číčov])

szeptember 4, 2016
Csicsóban központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeit is fogadja. 2002-ben Gáspár Sámuelről nevezték el.

Gáspár Sámuel református tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csicsó [Číčov])

Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...

gávai L. Juhász József és fia Juhász József református lelkészek sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Hontvarsány [Kalinčiakovo])

Gávai L. Juhász József fia Juhász József a ma Lekérhez tartozó Garamvezekényen szolgálta az ottani gyülekezetet. Sírjuk a hontvarsányi temető mára elhanyagoltá vált részében található. Juhász József lelkipásztor 1885-ben Hontvarsányban (Hont vm.) született, apja Juhász József lelkész, anyja Nizsnyánszky Hermin. A gimnáziumot Léván, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkész volt apja mellett Hontvarsányban (apja 1869-1911 között...

Gazdik-sír (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szklabonya [Sklabiná])

„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”

Genersich Aurél I. világháborús hős sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szepesszombat [Spišská Sobota])

Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...

Genersich Ernő zeneszerző síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Késmárk [Kežmarok])

A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...

Genersich Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Késmárk [Kežmarok])

Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).

Genersich Sámuel nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...

Georg Raphael Donner szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A pozsonyi szobrokat felsoroló listában alkotóként G. Schwianter van megnevezve és társszerzőkként Hegedus, Kulcsár és Caissera. A kis térről a Szent Márton dómhoz felvezető lépcső mellett bal oldalt áll Georg Raphael Donner (1693-1741) szobrász mellszobra. „A kis, neobarokk kovácsoltvas kerítés mögött (a kerítés eredetileg Mária Terézia 1921. október 27-én csehszlovák légiósok által elpusztított szobrát szegélyezte),...

Gerster Béla szülőháza (épület, építmény) (Kassa [Košice])

A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...

Géza kápolna (épület, építmény) (Izsa [Iža])

A temető kiemelkedő pontja a Kurucz család kiskápolnája, a Géza-kápolna. Balra tőle Nagy János alkotása Kurucz Lujza sírján.

Ghillányi kastély (épület, építmény) (Vágújhely [Nové Mesto nad Váhom])

Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.

Gidrafai Pálffy-kastély (épület, építmény) (Gidrafa [Budmerice])

A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...

Gímesi Forgách kastély (épület, építmény) (Ghymes, Gimes [Jelenec])

A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...

Glósz István plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pusztafödémes [Pusté Úľany])

Glósz István plébános 47 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének. Sírja a temetőben álló Szent József kápolna mellett található.

Gmitter Alfonz minorita házfőnök síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csütörtökhely [Spišský Štvrtok])

1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...

Gólya szobor (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tallós [Tomášikovo])

Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.

Gomba (épület, építmény) (Nemesgomba, Gomba [Hubice])

Nagyon régi felső-csallóközi kisközség, első okleveles említése 1293-ból való. A középkorban a Gombay család birtokolta, később több nemesi családé volt, innen „nemes” előneve. A 17. században Szelepcsényi érsek a birtokosa, aki a várkastélyt is átalakíttatta és posztómanufaktúrát is létesített a községben. Ma álló kastélyát az Udvarnoki család építtette. Egy ideig birtokosa volt Kempelen Farkas, a...
1 … 45 46 47 48 49 … 137