Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

Gáspár Sámuel emlékszoba (néprajzi gyűjtemény) (Csicsó [Číčov])

szeptember 4, 2016
Csicsóban központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeit is fogadja. 2002-ben Gáspár Sámuelről nevezték el.

Gáspár Sámuel református tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csicsó [Číčov])

Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...

gávai L. Juhász József és fia Juhász József református lelkészek sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Hontvarsány [Kalinčiakovo])

Gávai L. Juhász József fia Juhász József a ma Lekérhez tartozó Garamvezekényen szolgálta az ottani gyülekezetet. Sírjuk a hontvarsányi temető mára elhanyagoltá vált részében található. Juhász József lelkipásztor 1885-ben Hontvarsányban (Hont vm.) született, apja Juhász József lelkész, anyja Nizsnyánszky Hermin. A gimnáziumot Léván, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkész volt apja mellett Hontvarsányban (apja 1869-1911 között...

Gazdik-sír (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szklabonya [Sklabiná])

„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”

Genersich Aurél I. világháborús hős sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szepesszombat [Spišská Sobota])

Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...

Genersich Ernő zeneszerző síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Késmárk [Kežmarok])

A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...

Genersich Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Késmárk [Kežmarok])

Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).

Genersich Sámuel nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Genersich Sámuel (1768–1844) – orvos, botanikus 1768. február 15-én született Késmárkon, Genersich Keresztély kereskedő és Rojkó Zsuzsanna gyermekeként. Két bátyjához hasonlóan, akik később szintén tudományos pályára léptek, először a késmárki evangélikus líceumot végezte el, majd Bécsbe ment tanulni. Itt kapta meg 1791-ben orvosi oklevelét. Orvosi működését szülővárosában kezdte, később Lőcsére költözött. Fabriczy Johannát vette feleségül,...

Georg Raphael Donner szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A pozsonyi szobrokat felsoroló listában alkotóként G. Schwianter van megnevezve és társszerzőkként Hegedus, Kulcsár és Caissera. A kis térről a Szent Márton dómhoz felvezető lépcső mellett bal oldalt áll Georg Raphael Donner (1693-1741) szobrász mellszobra. „A kis, neobarokk kovácsoltvas kerítés mögött (a kerítés eredetileg Mária Terézia 1921. október 27-én csehszlovák légiósok által elpusztított szobrát szegélyezte),...

Gerster Béla szülőháza (épület, építmény) (Kassa [Košice])

A kassai fő tér déli részén, a keleti oldalon, a középkori városfal vonalát jelző Harang utca csatlakozása közelében, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős, cserépfedésű, szabálytalan „U” alaprajzú épület, kis udvarral. A jelenlegi állapotában meglehetősen jellegtelen, századfordulós képet nyújtó épület nyilvánvalóan régebbi, talán a barokk korban épült. Földszintjén az utcára nyíló üzletek, az...

Géza kápolna (épület, építmény) (Izsa [Iža])

A temető kiemelkedő pontja a Kurucz család kiskápolnája, a Géza-kápolna. Balra tőle Nagy János alkotása Kurucz Lujza sírján.

Ghillányi kastély (épület, építmény) (Vágújhely [Nové Mesto nad Váhom])

Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.

Gidrafai Pálffy-kastély (épület, építmény) (Gidrafa [Budmerice])

A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffí János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak...

Gímesi Forgách kastély (épület, építmény) (Ghymes, Gimes [Jelenec])

A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...

Glósz István plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pusztafödémes [Pusté Úľany])

Glósz István plébános 47 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének. Sírja a temetőben álló Szent József kápolna mellett található.

Gmitter Alfonz minorita házfőnök síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csütörtökhely [Spišský Štvrtok])

1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...

Gólya szobor (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tallós [Tomášikovo])

Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.

Gömöri Kovács István sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Sajógömör, Gömör [Gemer])

Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).

Gömörpanyit evangélikus temploma, exteriér (épület, építmény) (Gömörpanyit [Gemerská Panica])

Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.  

Gömörpanyit evangélikus temploma, interiér (épület, építmény) (Gömörpanyit [Gemerská Panica])

Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.

Gömörrákosi Szentháromság templom (épület, építmény) (Gömörrákos [Rákoš])

A kései Árpád-korban létrejött irtásfalu templomát feltehetőleg a 13. században építették, későromán stílusban. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli épület, melynek falát a hajóban 3, a szentélyben 2 félköríves ablak töri át. A 16-18. században többször kis mértékben átépítették. Fából készült, festett síkmennyezete és bútorzata barokk stílusú a 17. századból. A templom legfőbb értékei a különösen...

Görgei Artúr feleségének, Adéle Aubouinnek toporci sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Toporc [Toporec])

Adéle Aubouin 1822. szeptember 10-én látta meg a napvilágot a franciaországi Pontarlier-ben. Apja a század elején még gazdag vasgyáros volt, de tönkrement, s Adéle születésekor már egyik vejének birtokán élt családjával. Adéle-nek két nővére, egy bátya és egy húga volt. A lány korán elárvult, először apját, majd 13 éves korában édesanyját is elveszítette. Emma nővére...

Görgey Albert sírja és a Görgey család emlékköve (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Toporc [Toporec])

Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4). – M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909. – 2. Görgey...

Görgey Albertné sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...

Görgey Arnold sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Toporc [Toporec])

Görgey Arnold alispán és neje ugyanazon évben, 1878-ban mondtak búcsút az árnyékvilágnak.

Görgey Gusztáv nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Lőcse, 1816. márc. 3. Görgey János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, Görgey Kornél ’48-as honvéd alezredes bátyja. Magyar, evangélikus. A tullni utásziskolán végez. Kilépett főhadnagy (1830-1839. a 9. huszárezredben szolgált), birtokán gazdálkodott. Felesége Badányi Klementina (meghalt Késmárk, 1884.), családos. 1848. júl. 23- főhadnagyi rangban a lőcsei nemzetőrség (gr. Csáky Ágoston őrnagy) segédtisztje....

Görgey István és Prihradny Malvin sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Görgey István Görgey Arnold (* 1797. VII. 12., Görgő – † 1878. II. 27., Késmárk, Szepes vm.) és Szirmay Eugénia (* 1814. VII. 14., Gatály – † 1878. V. 30., Schönwald) fiaként született Toporcon 1835. XI. 23-án. Prihradny Malvinnal (* 1840. VIII. 29., Igló – † 1923. XII. 4. Lőcse) kötött házasságából (1860. X. 8.)...

Görgey Jordán főszolgabiró nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Görgő [Spišský Hrhov])

Görgői és toporczi GÖRGEY Jordán Félix György Görgey Konstantin (1818. 1. 23. – 1860. 3. 4.) és Szinyey Merse Anna (1825. 11.9. – 1885. 7.12.) gyermekeként látta meg a napvilágot Görgön 1852. 4. 22-én. 1869-től 72-ig jogi tanulmányokat végez Kassán, majd a magyaróvári gazdasági akadémiának hallgatója. Utóbb 1882-ig Görgőn gazdálkodott. Szepesvármegye szolgálatába 1887-ben lépett mint...

Görgey kastély Toporcon (épület, építmény) (Toporc [Toporec])

A Görgey nemzetség ősi felvidéki birtokközpontja Toporc, amit ősük, Szepes vármegye főispánja kapott adományként, 1256-ban IV. Béla királytól, a tatárjárás idején tanúsított hősies cselekedetéért. Jó 700 éven át jelen is voltak itt a Görgeyek, de ahogy megromlott régi kastélyuk mutatja, nincsen már helyük itt. Pedig utoljára 1907-ben az épületet teljesen felújították és egészen 1943-ig, Görgey...
1 45 46 47 48 49 136