Emlékhelyek a Felvidéken

Az I. világháború elesettjeinek emlékműve egy magas szürke márványoszlop, amely egy „1914–1918” feliratú gömbben végződik. Az oszlophoz erősített szlovák nyelvű tábla felirata szerint az emlékművet a két világháború között Fülek város, járási székhely lakosai készíttették el Gács járási székhely számára, a két város közötti jó kapcsolat jeléül. Az emlékműről és környezetéről akkor Ján Bohúska gondoskodott....

A várkastélyba vezető bejárat jobb oldalán található a katolikus templom. Építését 1822 körül kezdték meg, és 12 év múlva készült el. 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata felett két toronnyal. Főoltárának képe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja, melyet 1889. november 15-én szenteltek fel. Kubányi Lajos...

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...

A sírban Galambos Dániel és neje Vörös Janka nyugszanak. Galambos Dániel földbirtokos volt, fiai Galambos László rétei református lelkész és Galambos József földbirtokos.

Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...

Galambos Zoltán a komáromi református egyháznak 46 éven át volt lelkipásztora.

Ipolynyék-Ipolynagyfalu közti főút jobb oldalán a Pap-árkánál található. A négyrészes talapzaton álló, díszített szárú, szürke márványból készített Valusz-kereszt korpusza ugyancsak színezett öntöttvas, INRI felirattal. A keresztet Valusz József és neje Gonda Mária Isten dicsőségére emeltette 1934-ben.

Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. A kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az...

A fiatal lány sírja a temető északi részén található, világos szürke márványból készült, szomorúfűz látható rajta. Rozsdás, kovácsoltvas kerítés veszi körbe.

A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...

Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.

A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...

Az emlékkő Garamlökből származó, az I. és II. világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékét őrzi, 2013 júliusától.

Garamlök katolikus temploma klasszicista stílusban épült a 18. században.

Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.

A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...

Isten dicsőségére állíttatta Garay Györgyné Cibulya Mária 1901-ben.

„A Főtér és az Apponyi-utca sarkán álló régi Garzuli-, utóbb báró Schilson-féle ház ma szintén az Első Takarékpénztár tulajdona. Feltünik monumentálszerűségével, névszerint monumentális kapuzatával és támszerűleg kifelé düleszkedő, hamis rustika-modorban tartott faltövével. Ez építési modor a renaissance beköszöntésével városunkban is általános lett, mit nemcsak ezen főtéri, hanem a bástya-utcai házak is bizonyítanak. Az e ház...

1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....

Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.