Emlékhelyek a Felvidéken

A keresztet a MKDSZ – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség állíttatta az inámi híveknek, melyet 2006-ban szenteltek fel.

A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...

Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...

A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...

A XVI-XVII. században virágzott a városban az iskolai színjátszás. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a városban időzve „a jezsuitákhoz ment”, ahol Mátyás király életéről szóló előadást tekintett meg, és „tovább három óránál ott mulatott őfelsége”. Az első, 1789-ben megnyílt színházépületben közel két évtizedig csak német társulatok játszottak. A hivatásos magyar színház XIX. századi kezdetei összefonódnak Miskolc...

Thököly Imre hamvai Budapesten A „kuruc király” 1699-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelem pedig tizenkét évvel késõbb, 1711-ben vett kényszerû, örök búcsút hazájától. A kis-ázsiai Nikomédia (1705), illetve Rodostó (1735) nagy halottja a történelmi viharok hosszú évszázadai során idegen, török földben nyugodott. Thaly Kálmánnak és lelkes társainak kezdeményezésére, majd Wekerle Sándor miniszterelnök felterjesztésére I. Ferenc József...

Thuma Ferenc 1864-től 1887-ben bekövetkezett haláláig végezte plébánosi teendőit Vedrődön.

Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...

A Felvidék északnyugati részén fekszik a Vág völgyében Nagybiccse. A XVI. században az Imreffy és Kosztka család birtokában lévő udvarház 1547-ben elpusztult. A zavaros tulajdonviszonyok akkor tisztázódtak, amikor a Felvidék akkori legfontosabb mecénás-familíájából való Thurzó Ferenc 1563-ban megvette az uradalmat. A közeli zsolnalitvai és távolabbi árvai vár megközelíthetetlen, jól védhető hegyi várként töltötte be funkcióját,...

Tichy Kálmán (Rozsnyó, 1888. okt. 31. – Budapest. 1968. okt. 22.): festő, grafikus, író. Édesapja Tichy Mihály (királyi) járásbíró, bátyja Tichy Gyula festőművész volt. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907–11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban,...

2018 augusztusában, születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeztek meg Rozsnyón Tichy Kálmánról (1888-1968), a város neves szülöttéről. Sokoldalú személyiség volt, és bár elsősorban festőként, grafikusként ismerte a közönség, ugyanakkor kiváló muzeológus, helytörténész, tanár, publicista, irodalmár volt, valamint fotósként is tevékenykedett. Mint a Rozsnyói Városi Múzeum igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagyban hozzájárult a...

A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...

A XV. század híres magyar költője, históriás énekese, Tinódi Lantos Sebestyén a török elleni küzdelemben megsérült a bal karján, s arra kényszerült, hogy elhagyja a vitézi pályát. Előbb Török Bálint gyermekeinek a nevelője, íródeákja és udvari lantosa lett. Urának török fogságba jutása után egy ideig Verbőczi István udvarában tartózkodott, majd mint énekes költő bejárta a...

Tölgyessy Lajos egyházi karnagy sírja

A Tomasík-Rados-féle Lourdes-i barlang a Bátorfalu felé vezető út bal oldalán, egy dombra épült ház (109. sz.) kiskertjében áll rózsákkal befuttatva. A házban ma özv. Rados Lászlóné Buris Ilona lakik. Egyetlen fia pap lett, Magyarországon, Nézsán plébános. A szakrális kisemléket Radosék nagyanyja, Tomasík Jánosné Nemcsok Ilona állíttatta hálából az 1960-as évek tájékán. A barlang egy...

Itt hirdette az igét Tompa Mihály költő, prédikátor, 1852–1868-ban, készült 1994-ben.

Tompa Mihály költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1817-ben született a közeli Rimaszombatban, elszegényedett nemesi családban. Nehéz, félárva gyermekkor után, vasakarattal és mindvégig nagy szegénységben járta ki a pataki kollégiumot majd a teológiát is elvégezte, így lelkészi oklevelet szerzett. Lírai hangvételű versei az 1840-es évek elejétől kezdtek megjelenni, melyek hamarosan országos hírt és...