Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

Somorjai református templom (épület, építmény) (Somorja [Šamorín])

A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...

Somos Péter tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nyitraegerszeg, Egerszeg [Jelšovce])

Somos Péter (1875-1968), 1910-től helyi tanító, később az iskola igazgatója. Megalapította az egerszegi bankot, és a falu kulturális életének szervezője volt.

Soós László lelkipásztor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kulcsod [Kľúčovec])

A kulcsodi gyülekezet 1839-ben választotta lelkipásztorának, amelynek 49 évig volt lelkésze.

Sósári fürdőhely (épület, építmény) (Zsély [Želovce])

„A lombos és tűlevelű kevert erdővel körülvett területen eredetileg két gyógyhatású ásványvízforrás volt. Az első kút, vagy más néven, sós – ezt használták inkább a gyógyfürdőkben, és a hátsó kút, vagy másképp a savanyú víz – ezt, mint ízes szénsavas ásványvizet ismerték a lakosok. Ma már a környéken több forrás buzog, mert a geológiai fúrások...

Sőtér Kálmán emléktábla (szobor, emlékmű, emléktábla) (Inám [Dolinka])

Sőtér Kálmán (1834, Csúz, érsekújvári járás – 1915 Nyitrakoros, tapolcsányi járás), eredeti családneve Schriff volt. Édesapja, mint gazdatiszt szolgált az esztergomi káptalan birtokain. Gimnáziumi és szemináriumi tanulmányait Esztergomban végezte és Nagyszombatban fejezte be. 1855-tő,l mint gazdasági írnok működött Szcitovszky János érseknél. 1872-ben nyugdíjba vonult, és Inám községben telepedett le. A méhészet kutatásával foglalkozott. 1874-ben egy...

Sőtér Kálmán-kúria (épület, építmény) (Inám [Dolinka])

A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria, amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása – 1850 után -, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből. Sőtér itt 1872-ben...

Spányi Irma sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

„Spányi Irma énekművésznő, Pozsonyban született 1860-ban. Apja; Károly ügyvéd, 48-as honvéd őrnagy, meghalt 1886 ápr. 16-án. Irma első kiképeztetését Kray-Wenckheim bárónő pártfogásának köszönhette, majd a Nemzeti Színház taníttatta Bécsben, Passy-Cornet Adél asszonynál. Altista volt, de a mezzoszoprán magasságot is győzte; mint Pamina („Varázsfuvola), debütált a Nemzeti Színházban, 1880. aug. 17-én. Néhány évi szerződés után már...

Spillenberg-ház – Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony” lakhelye (épület, építmény) (Lőcse [Levoča])

A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...

Spissák Gyögy lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Sajógömör, Gömör [Gemer])

Spissák Gyögy lelkész emlékének állíttatta szomorodott özvegye, s két fia kegyelete jeléül. Meghalt 1855-ben, lelkészi őlete 36. évében.

Stampay János kopjafa (irodalmi, szakrális kisemlék, szobor, emlékmű, emléktábla) (Köbölkút [Gbelce])

Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...

Stefánia út (épület, építmény, történelmi) (Pozsony [Bratislava])

„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...

Stemmer Emanuel 1848/49-es honvéd huszár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek, történelmi) (Nagyudvarnok [Veľké Dvorníky])

Stemmer Emanuel 1848/49-es honvéd huszár szürke márvány sírja a nagyudvarnoki köztemetőben található.

Sthymmel Sámuel 1848/49-es nemzetőr, polgármester sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Rozsnyó [Rožňava])

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”

Still Pál plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...

Stromp Károly 1848/49-es nemzetőr sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Rozsnyó [Rožňava])

Stromp Károly 23 évesen állt a nemzetőrség soraiba. A szabadságharc után a Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke szerint (1892) tímárként tevékenykedett Rozsnón. 76 évesen hunyt el 1900-ban.

Stromp László sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...

Stromszky Ferenc Sámuel sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Ág. ev. superintendens, szül. 1792. júl. 13. Bazinban (Pozsony megye); tanult a pozsonyi ev. líceumban és a tübingeni egyetemen; onnét visszatérve, helyettes lelkész volt Brünnben; ezután dékán Lembergben, prédikátor Hillersdorfban (Slézia), majd lelkész Rajkán (Moson-megye), 1829-től Pozsonyban. 1836. július 14-én superintendenssé választották. Meghalt 1861. július 20-án. Pozsonyban.

Subert Lajos jelképes sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőpél [Horný Pial])

Subert Lajos a második világégésben halt hősi halált magyar hazájáért. Családja édesanyja sírkövén állított emléket neki.

Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa (szakrális kisemlék, temetők, sírkövek, sírhelyek) (Alsópél [Dolný Pial])

Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.

Sváby Frigyes történész, levéltáros sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...

Szabó Gyula Emlékház és emléktábla Losoncon (épület, építmény, szobor, emlékmű, emléktábla) (Losonc [Lučenec])

Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A  jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...

Szabó Gyula síremléke Losoncon (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Losonc [Lučenec])

Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában  látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...

Szabó Imre 1. világháborús hős jelképes sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog])

Szabó Imre az első világháborúban áldozta életét magyar hazájáért. Nevét a boldogfai temetőben álló családi síremlék őrzi.

Szabó István katolikus pap, műfordító mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Rozsnyó [Rožňava])

A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...

Szabó József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Szabó József, grafikus, könyvillusztrátor volt, pozsonyi szlovák kiadókban dolgozott.
1 101 102 103 104 105 136