Emlékhelyek a Felvidéken

„Spányi Irma énekművésznő, Pozsonyban született 1860-ban. Apja; Károly ügyvéd, 48-as honvéd őrnagy, meghalt 1886 ápr. 16-án. Irma első kiképeztetését Kray-Wenckheim bárónő pártfogásának köszönhette, majd a Nemzeti Színház taníttatta Bécsben, Passy-Cornet Adél asszonynál. Altista volt, de a mezzoszoprán magasságot is győzte; mint Pamina („Varázsfuvola), debütált a Nemzeti Színházban, 1880. aug. 17-én. Néhány évi szerződés után már...

A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...

Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...

„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”

Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...

Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...

Ág. ev. superintendens, szül. 1792. júl. 13. Bazinban (Pozsony megye); tanult a pozsonyi ev. líceumban és a tübingeni egyetemen; onnét visszatérve, helyettes lelkész volt Brünnben; ezután dékán Lembergben, prédikátor Hillersdorfban (Slézia), majd lelkész Rajkán (Moson-megye), 1829-től Pozsonyban. 1836. július 14-én superintendenssé választották. Meghalt 1861. július 20-án. Pozsonyban.

A Duna menti kisközséget elúszér egy 1237-ben kiadott oklevél említi. Gótikus templomának védőszentje Szent Anna. A 14. század első felében épült, de már 1445-ben átépíttette akkori kegyura, temesközi Bálint pozsonyíi várkapitány. A barokk átalakítás nyoma főleg a torony felső részén látható. Szentélye poligonális záródású, rakott kersztboltozattal fedett. A szentély evangéliumi oldalán falifülke látható a szenteltvíz és szent olajok számára. A diadalív...

Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.

Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A  jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...

Szabó Imre az első világháborúban áldozta életét magyar hazájáért. Nevét a boldogfai temetőben álló családi síremlék őrzi.

A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...

Szabó Károly 1848/49-es honvéd főhadnagy és Pozsony vármegye főszolgabírájának sírja a nagyudvarnoki temetőben áll.

Szabó Károly zsigárdi nyugalmazott református tanító sírja.

Szabó Zsigmond 1848/49-es honvédtüzér fekete márvány síremléke a nagyudvarnoki temetőben áll.

Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....

Egyházfából Hegysúr felé haladva, a Hegysúr előtti hármas kereszteződésben található. 2005-ben új arculalot kapott kis mozaikos betonkerettel.

Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás elleni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlovákiai magyarság mellett. Szalatnai Rezső (1904–1977) Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, a pozsonyi egyetemen szerzett tanári oklevelet....