Polnisch Aladár (1862. május 1., Lőcse — 1932. szeptember 15., Felsőhági, sírja Lőcsén), szállodatulajdonos. 1890 körül költözött Felsőhágiba Lőcséről. Felsőhágiban közel 40 éven keresztül egy kis 70 szobából, egész évben működő szanatóriumot vezetett. Ezidőben Felsőháginak főleg németországi vendégei voltak, Polnisch nagyon népszerű lett, Onkel Polnisch néven. Az I. világháborúig a három legjobb tátrai szállodatulajdonosok közé...Read More
A közismert és közkedvelt szlovákiai magyar tanár, biológus, szakíró Rétén született, Szencen, Dunaszerdahelyen élt. A Szabad Földműves szerkesztője, majd az Új Szó több rovatának volt munkatársa.Read More
Pongrácz Zoltán emléktábláját születésének 100. évfordulóján leleplezték le, 2012 március 3-án, a háborús emlékmű melletti iskola falán. A Diószeg városa által készíttetett emléktábla Mag Gyula szobrász alkotása. Pongrácz Zoltán a hazai elektronikus zene legelső alakja volt, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektronikus zenei professzora. A zeneszerző, karnagy Pongrácz Zoltán Diószegen született 1912. február...Read More
Poór Titus uradalmi gazd. főtiszt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának és nejének Kuza Máriának sírja. A síremlék a temető I./1-es szektorában található.Read More
A Popellár családi név Kőkeszin a mai napig ismert, hiszen a településen az alsó temető felé vezető úton a szövetkezei épület helyén állt a család kúriája, ahol az 1950-60-as években kultúrház működött. Az irodalmi színpadon számos darabbal örvendeztették meg a gyermekek Kőkeszi lakosságát. A településen volt egy Popellár-kút is, melyet később közkútként használtak.Read More
A poprádi evangélikus gyülekezet 1545 körül jött létre, de fából készült templomukat csak 1760-ban építhették fel. A mai templom alapkövét Fabriczy András (Pazdics, 1751. augusztus 20. – Poprád, 1830. január 23.) tette le 1829-ben, aki 41 évig volt a poprádi gyülekezet lelkésze (sírkövét a templomban őrzik). Az épület Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. –...Read More
Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát. Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén....Read More
A síremléket – kopjafát – Igó Aladár alkotását, anyák napja tiszteletére a helyi önkormányzat, református egyházközség és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Szervezete állíttatta 2003 májusában. Azóta minden esztendő májusának első vasárnapján, anyák napján megkoszorúzzák a feledhetetlen édesanyának a sírját, emlékezve Pósa Lajosnak az 1897-ben Bródy Sándor előszavával megjelent Édes anyám című könyvének félszáz versére is, melyek...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Barnabás síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Borbála síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Dezső (1908-1972), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1962 és 1966 között. A lelkész feljegyzése szerint apja is buzgó templomba járó ember volt.Read More
Pósa Ferenc Bedécs gazdálkodó.Tényleges katonai szolgálatra 1898-ban vonult be a losonci cs. és kir. 25. gy.-ezred kötelékébe, és Bécsben nyerte kiképzését. A világháború kitörésekor a 16. népfelkelő gy.-ezred állományában ment ki az orosz harctérre, ahol Brody, Rovno, Krakkó és Přzemysl körül vett részt nagyobb ütközetekben, és 1918 novemberében szerelt le őrmesteri ranggal. Károly Csapatkereszt (K.cs.k.)...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Gyula síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Imre és László síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának,...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Irma és Pál Szerénke síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa István sírhelye a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
R. Pósa János Pósa Lajos református lelkész testvér-öccse volt. A felső (kis) Pósa család leszármazottja. Az egyházközségben huzamosabb ideig presbiterként tevékenykedett. Az 1918-20-as években volt az egyházközség gondnoka.Read More
1934. július 1-én avatták fel a magyar gyermekirodalom megteremtőjének, Pósa Lajosnak a mellszobrát szülőfalujában, Nemesradnóton. Ez volt az első magyar szoborleleplezés az akkori Csehszlovákiában. Bodon Lajos akkori iskolaigazgató indította el a gyűjtést a nemesradnóti Pósa szoborra. A Tanító Úr, ahogy a helyiek még ma is hívják, szívén viselte Pósa Lajos ügyét, s úgy vélte, hogy az...Read More
A Nemesradnóti Református Egyházközség és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete 2013. december 24-én leleplezték Nt. Pósa Lajos (1865-1958) és Bodon Lajos (1891-1971) emléktábláját Nemesradnóton, a református templomban.Read More
Nt. Pósa Lajos Nemesradnóton született 1865. november 18-án. A község új református templomát 1875-ben kezdték építeni Pethő Dániel lelkész idejében, őt követte Pósa Lajos lelkész, akinek áldozatkész munkájának köszönhetően sikerült az építést befejezni. 1895-ben Varga Lajos építésszel hozzáépítette a templomhoz a tornyot, és 1895. november 10-én sor kerülhetett a templom- s egyben a harangszentelésre. 1901....Read More
Pósa Lajos nemesradnóti református lelkész és felesége Sáfrán Jolán gyerekei. Pósa Tibor Vilmos torokgyulladásban, Pósa Lajos Géza Árpád csontgyulladásban gyermekkorukban elhunytak. Édesapjuk, a lelkész bejegyzései az anyakönyvben: „Az én drága jó angyalom egy napi szenvedés után angyaltársai közé költözött”. ” Az én kitünő tanuló fiam sírjánál beszéltek még Dr. Wallentínyi Dezső főgimnáziumi tanár és Németh...Read More
A Rimaszombathoz közeli, Balog-völgyi falucska, Nemesradnót szülötte volt Pósa Lajos (1850-1914) író, újságíró, lapszerkesztő, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Több, mint félszáz kötetnyi gyermekverse és mintegy 800 gyermekdal-szövege jelent meg. Utóbbiak közül több százat meg is zenésítettek, mégpedig olyan neves művészek, mint Dankó Pista vagy Bartók Béla. Benedek Elekkel megalapították az első, kifejezetten gyermekeknek...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Mária síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Piroska síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Sarolta és ifj. Pósa Gyula síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa...Read More
