Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.
Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...
1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...
Eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás utáni magyar települései közé tartozott. A 13. században beköltöző német telepesek különféle kiváltságokat kaptak. 1238-as első okleveles említése már német nevén Prukknak nevezi. ( A Bruck, „híd” bajor nyelvjárási alakja a Prukk.) Nevét valószínűleg a Csalló fontos átkelőhelyéről kapta. Ősrégi templomát 1910-ben Schulek Frigyes irányításával.átépítették, kibővítették. Ez a bővítés tulajdonképpen érintetlenül...
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...
A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.
Az egykori krónikás, Pölhös Vince feljegyezte, hogy a pusztatemplom az ipolybalogival és a szécsényivel egy századbéli, azaz a XI. században épült. A tatárok ugyan lerombolták, de később újra felépült… Titulusa Mindenszentek volt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1291-ben már biztosan létezett a község plébániája is. Máshol azt írják, hogy a községet 1244-től adatolható temploma alapján...
1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...
Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.
2006. május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalujában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres andezittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték...
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A várkastély elődjét a helyiek úgy nevezik vizivár. A kastély első írásos említése 1593-ból származik. Házasság révén került a kastély Lorántffy Mihály tuladjonába, majd majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A 17. század első felében többször is...
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A II. Rákóczi Ferenc életsorsát bemutató triptichont Dudics Andor festette 1914-1916 között, nyolc évvel azután, hogy a fejedelmet és bujdosó társait a dóm altemplomában örök nyugalomra helyezték. Az 1906. évi XX. törvénycikk, mely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett, kimondta, hogy a fejedelem és társai emlékének megörökítésére emlékművet állítsanak. Az alkotásra még...
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy...
