A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...
A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.
Az egykori krónikás, Pölhös Vince feljegyezte, hogy a pusztatemplom az ipolybalogival és a szécsényivel egy századbéli, azaz a XI. században épült. A tatárok ugyan lerombolták, de később újra felépült… Titulusa Mindenszentek volt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1291-ben már biztosan létezett a község plébániája is. Máshol azt írják, hogy a községet 1244-től adatolható temploma alapján...
1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...
Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.
2006. május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalujában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres andezittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték...
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A várkastély elődjét a helyiek úgy nevezik vizivár. A kastély első írásos említése 1593-ból származik. Házasság révén került a kastély Lorántffy Mihály tuladjonába, majd majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A 17. század első felében többször is...
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A II. Rákóczi Ferenc életsorsát bemutató triptichont Dudics Andor festette 1914-1916 között, nyolc évvel azután, hogy a fejedelmet és bujdosó társait a dóm altemplomában örök nyugalomra helyezték. Az 1906. évi XX. törvénycikk, mely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett, kimondta, hogy a fejedelem és társai emlékének megörökítésére emlékművet állítsanak. Az alkotásra még...
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy...
Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.
Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.
A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.
Rázga Pál (* 1798. december 10., Bazin – + 1849. június 18., Pozsony), evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. A vértanú sírját a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a Pro Patria Honismereti Szövetség az MK Külügyminisztérium támogatásával 2009-ben újították fel.
