A pozsonyi magyarok által csak Blaskovics-háznak nevezett épület homlokzatán 2011. december 5-én leplezték le Mag Gyula felvidéki szobrászművész bronzból készült alkotását. Petőfi szívesen jött Pozsonyba, és ez lehet az oka, hogy a századfordulón komoly Petőfi-kultusz alakult ki a városban. Ennek első konkrét jele volt, hogy a Toldy-kör kezdeményezésére 1900. március 15-én emléktáblát helyeztek el a...
A mellszobrok a Védcölöp és Vörösmarty utcák (ma Palisády-Sládkovičova ulica) találkozásán álló, a 19. század végén épült eklektikus házat díszítik. Az épület saroktornyától balra (a Védcölöp utca felől) Petőfi, jobbról (a Vörösmarty utca felől) Vörösmarty szobra látható. A költők szobrainak kör alakú szoborfülkéjén alul növényi, fölül figurális ornamentikával díszített stukkó látható.
A nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatást a Bethlen Gábor Alap biztosította, így 2016 szeptember 24-én felavathatták a Petőfi-szobrot. Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az 1848/49-es szabadságharcról...
Gömörország fővárosában, Rimaszombatban a ‘legszebb Petőfi-szobor’ áll. A Petőfi-szobor elkészítésére Izsó Miklós 1871-ben kapott megbízást. Először arc- és fejtanulmányokat készített, majd a ‘Talpra magyar’-ban esküvő Petőfi alakját dolgozta ki. Először a felemelt jobb kézzel ábrázolja, ami később a végleges megvalósítás alapja lett. Ezt követően megpróbálta a mellre tett jobb kézzel történő ábrázolást is. Izsó korai...
Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...
1845-ben Petőfi Sándor tartalmas utazást tett a Felvidéken. Jegyzetei arról tanúskodnak, hogy megismerkedett a táj szépségeivel, végigjárta a vidék nevezetességeit, főként az egykori várakat. Ellátogatott barátaihoz, kedves ismerőseihez. Az előző év nyarán ismertté vált költőt a közönségtoborzás szintén motiválhatta. Mindenütt szeretettel, ünnepléssel fogadták a költőt, s ő is a szívébe zárhatta a vidéket.. Három hónapos,...
A Szentháromság tér jobb oldalán álló evangélikus líceum keletkezésének ideje – mint tudjuk – a reformáció idejére esik. Új otthonát, amelyhez 1864-ben hozzácsatolták a Kachelmann család által adományozott épületet is, 1686-ban maga a hitközség vásárolta. A XIX. század elején az épület már szűknek bizonyult, azért 1826 végén úgy döntöttek, hogy azt lebontják, s helyén újat...
Rimaszombatban az egykori Oskola utcában, amelyet a 19. század végén a híres ötvösről, Szentpétery Józsefről neveztek el, majd a második világháborút követően Samo Tomášik szlovák nemzetébresztő nevét kapta, áll egy szerény házikó. Egykori tulajdonosáról Huszth-háznak hívják, de a helybéliek csak Petőfi-háznak emlegetik. A hely szelleme tesz naggyá: 1845 márciusában itt töltött pár éjszakát felvidéki utazásai...
A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...
Az 1848 – 49-es évekkel kapcsolatos „amit a Kis – és Nagy Rétei Molnár család utolsó sarjától (Molnár szolgabíró úrtól) hallottunk, hogy az ő családjuk rokonságában volt Petőfi Sándor családjával, a Petrovitsokkal. Szerinte Petőfi meg is látogatta az itteni rokonságát, amikor 1848-ban Pozsonyban járt. Ezt támasztja alá a rétei református temetőben ma is látható sírkő...
Petzvál József Miksa mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt; jelentős kutatási eredményeket ért el az elméleti és gyakorlati fénytan területén, találmányai hatalmas lendületet adtak a fényképezésnek a XIX. század derekán. Emellett a ballisztikát, a mechanikát, a hangtant is gazdagította számos fontos eredménnyel. 42 éves korában választották az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává; a Magyar Tudományos Akadémia külső...
A 19. század, különösen a második fele, a vasútépítések diadalmenete volt egész Európában. Ekkor épült ki a dualista Monarchia vérkeringését jelentő, részben állami, részben magánkézben lévő vasúthálózat is. Az ekkor felépített pályaudvarok és egyéb vasúti létesítmények (a nagyvárosi hatalmas csarnoképületek és a kisebb létesítmények egyaránt) világszínvonalú építészeti teljesítmények, amelyek egy részében, igaz, sokszor leromlott formában...
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar. A föld azonban...
A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà-szobor található. A temető elülső szögletében a Pietà-szobor mögött álló „öreg halottasházat” a falu egyik polgára újíttatta fel.
A falu végén a főút mellett áll a Piéta-szobor, amelyet 1757-ben állított Gunyis Mihály, 1883-ban Gunyis Ferenc és felesége, Micsek Mária felújíttatta, majd 1919-ben Presinszky János és felesége, Siller Rozália ismét megjavíttatta. A műemlék utolsó felújítására 1999-ben került sor. A tördelt talapzaton polikrómozott Piéta kőplasztika áll, alul Szent Mihály arkangyal és a bibliai Judit szobra...
A volt iskola előtt álló kőből faragott Pieta-szoborcsoport 1854-ben készült. Jókai András és Bogyó Magdolna csináltatta 1854-ben, felújíttatta Kovács Vince.
A szépen karbantartott Pietával díszített kőkereszt 1900-ban készült, és a templom udvarán állították fel. A talapzaton a keresztfáról levett fiát az ölében tartó Mária szobra látható. A talapzat felirata: Ime itt az Üdvözítő, ki értünk annyit szenvedett. Emeltette Kósa Lászlóné szül: Fülöp Julianna 1900 szeptember 23.
Pintér Rafael, OFMCap – Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum – (Tata, 1867. febr. 4.-Pozsony, 1925. nov. 11.): házfőnök. – Tatán a piarista algimnázium 1-4. osztálya után 1881. IX. 15-én lépett a kapucinus rendbe. A középiskola 5-8. osztályát a rend tatai és bazini házaiban végezte. 1884: Budapestre helyezték, ahol 4 évig a tudományegyetemen hittudományt és pedagógiát hallgatott,...
Az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékműve. A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.
Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...
A temető bal oldali részében, a domboldalon találjuk az alacsony vasráccsal kerített sírt. Az alapzatról leemelt gránitoszlopon a következő felirat olvasható: „Platzer Jenő Nyug. kir. számtanácsos 48-as honvéd 1828–1909 Platzer Franciska 1832–1914 Béke poraikra!”
A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...
A falu felső utcáján, a templommal szemben található oszlopos ház a falu legöregebb épülete, 400 éves. Egykor az esztergomi érsekség vadászháza volt, egyházi tulajdon. Jelenleg plébánia hivatal működik benne. Falán fekete emléktábla. Az udvarában álló egykori istállóépületben imádkoztak és tartottak miséket a templom felépítését megelőző időben. A szépen felújított épületbe két lépcsősor vezet, az egyik...
Garamkövesden született. 1943-ban a Szent Imre Gimnáziumban, Esztergomban érettségizett. Sokoldalú, tehetséges, több irányban nyitott emberként ismerték, aki egyebek mellett imádott, és tudott is fényképezni. Ő volt a faluban a ‘fotós’, akinek volt fényképezőgépe, és értette is a mesterséget. Ha hívták, szívesen elment fotózni családi eseményeket, ünnepeket, évfordulókat. De saját maga számára is fotózta a környezetében...
A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.
