Nt. Pósa Lajos Nemesradnóton született 1865. november 18-án. A község új református templomát 1875-ben kezdték építeni Pethő Dániel lelkész idejében, őt követte Pósa Lajos lelkész, akinek áldozatkész munkájának köszönhetően sikerült az építést befejezni. 1895-ben Varga Lajos építésszel hozzáépítette a templomhoz a tornyot, és 1895. november 10-én sor kerülhetett a templom- s egyben a harangszentelésre. 1901....
Pósa Lajos nemesradnóti református lelkész és felesége Sáfrán Jolán gyerekei. Pósa Tibor Vilmos torokgyulladásban, Pósa Lajos Géza Árpád csontgyulladásban gyermekkorukban elhunytak. Édesapjuk, a lelkész bejegyzései az anyakönyvben: „Az én drága jó angyalom egy napi szenvedés után angyaltársai közé költözött”. ” Az én kitünő tanuló fiam sírjánál beszéltek még Dr. Wallentínyi Dezső főgimnáziumi tanár és Németh...
A Rimaszombathoz közeli, Balog-völgyi falucska, Nemesradnót szülötte volt Pósa Lajos (1850-1914) író, újságíró, lapszerkesztő, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Több, mint félszáz kötetnyi gyermekverse és mintegy 800 gyermekdal-szövege jelent meg. Utóbbiak közül több százat meg is zenésítettek, mégpedig olyan neves művészek, mint Dankó Pista vagy Bartók Béla. Benedek Elekkel megalapították az első, kifejezetten gyermekeknek...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Mária síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Piroska síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Sarolta és ifj. Pósa Gyula síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa sz. Gál Piroska síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának,...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Zoltán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Posonyi Ferenc (Makó, 1815. május 11. – Nyitra, 1894. január 20.) országgyűlési követ, Csanád vármegye megyefőnöke, Makó város polgármestere. Görögkatolikus nemesi családban született, apja Posonyi Ignácz az 1809-es nemesi fölkelés kapitánya, édesanyja Posonyi Ignátzné Szilvássy Anna. Az ifjú Ferenc Csanád vármegye politikai életébe először 1836-ban esküdtként kapcsolódott be. Egy évvel később tiszteletbeli szolgabíróvá, 1842-ben főszolgabíróvá...
A pozsonyi történelmi belváros északi peremén 1903-ban épült fel Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban a Posta- és Távírda-igazgatóság székházának épülte a régi postaépület helyén. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Lábazata kváderkövekből épült. Az épület az eltelt évszázad alatt kisebb-nagyobb változtatásokat élt át, így...
Pozba község az Érsekújvár – Léva vasútvonal középpontján fekszik. A község első hiteles történelmi adata 1339-ből keltezett. Ebben az évben adta ki Róbert Károly király a Baravhkaiak (Baracskaiak) javára iktató parancsát, melyben Pozbáról is említést tesz. Már akkor a Balog család ősi fészke Pozba. A reformáció lelki áramlata bizonnyal Komjáti felől érte el a községet....
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Poznán Viktor (1907-1996) haláláig dolgozott. Az apja kályhakészítő mester volt. Eredeti nevük Pokorny volt,...
„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század...
A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...
A település területe már nagyon régóta lakott hely, ezt a római leletek is bizonyítják. Az esztergomi érsekséghez tartozott, innen a település Püspöki neve is. Első okleveles említése 1221-ből való, mely már a templomról is szól. A Szent Miklós-templom eredetileg román stílusban épült, később több ízben átalakították. Nagyon valószínű, hogy még a 14. században nyerte el...
Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...
Praznovszky József (1842–1912), plébános sírját az öreg pöstyéni temetőben találhatjuk. Nevét a Vasárnapi Ujság 1902 augusztus 17. száma őrizte meg Erzsébet királyné (Sisi) pöstyéni szobrának felavatásának kapcsán: „A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról.”
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet. A vagyonért és földekért való...
A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...
„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...
Presinszky Ferenc (Nagycétény, * 1908. március 23. – † 1970. december 6.) plébános. Veszprémben érettségizett, a teológiát Nagyszombatban végezte. 1934-ben szentelték pappá, előbb Zselízen szolgált káplánként. 1936-1937-ben Alsószerdahelyen szolgált. Ugyanekkor a vágai Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület helyi vezetője is volt. 1938-ban Ipolyhídvégen szolgált mint plébános és fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1941-ben lelki gyakorlatot végzett....
Presinszky Lajos (Nagycétény 1939. december 10. – 2010. április 3.) író-helytörténész, tanár, a Somorjai Honismereti Ház vezetője, a somorjai Bibliotheca Hungarica egyik alapítója. Az alapiskolát szülőfalujában, a középiskolát Párkányban végezte. 1957-ben érettségizett, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagódiai Iskola magyar tagozatán szerzett földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi...
Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.
Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.
Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...
1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...
Eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás utáni magyar települései közé tartozott. A 13. században beköltöző német telepesek különféle kiváltságokat kaptak. 1238-as első okleveles említése már német nevén Prukknak nevezi. ( A Bruck, „híd” bajor nyelvjárási alakja a Prukk.) Nevét valószínűleg a Csalló fontos átkelőhelyéről kapta. Ősrégi templomát 1910-ben Schulek Frigyes irányításával.átépítették, kibővítették. Ez a bővítés tulajdonképpen érintetlenül...
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
