A XII. századi eredetű, magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás csak egy századdal később emlékezik meg. Középkori gyökerű református temploma a XV. század második felében épült fel, gótikus stílusban. Ez egy keletelt tengelyű, egyhajós, viszonylag kis méretű, torony nélküli épület volt. Téglalap alaprajzú, nyereg tetős, zsindellyel fedett hajójához keleten egy igen nyomott félkörívű diadalívvel...Read More
Örös 2020. augusztus 2-án egy nem mindennapi eseményt rendezett a temetőben. Átadásra és megszentelésre került a lélekharang és a II. világháborúban elhunytaknak állított új emlékmű. A lélekharangot egy mesterien kifaragott harangláb tartja, mely Balla Lajos keze munkáját dicséri. A II. világháborús emlékművet Bányácski Krisztián készítette el. A halottasház környezete is teljesen megújult. Szép számban gyűlt...Read More
„Szoboravatás 2015. október 25-én 15.00 órára szentmisére szólítottak Lukanénye Mindenszentek templomának harangjai. Harmadik szentmise volt aznap, mégis valamennyi padsor megtelt a nagytemplomban. A szentmisét Mons. Dobos Péter esperesplébános számos meghívott, lukanényei születésű, ill. egykoron Lukanényén működő lelkipásztorral együtt szolgáltatta. Lénár Károly esperesplébános papi hivatásának méltatását ThDr. Karaffa János PhD-tõl hallhattuk. Beszédében kitért a Jópásztor Társulat...Read More
Az 1888-ban elhunyt Kovács József, majd az egy évig beszolgáló Végh Géza után 1889-ben érkezett Kisújfalura Lénárt Lajos, aki 39 évig, 1928-ig volt a gyülekezet lelkipásztora.Read More
A m. kir. Belügyminister f. Gömör-Kishont Vármegye területén Alsó-Bátkai és Felső-Bátkai kerület körjegyzőjévé nevezte ki Lengyel Ábrahámot, akihez később Dulháza, Rakottyás, Tamási, Zsip is hozzá tartozott. Feladata az anyakönyvvezetés volt, s házassági anyakönyv vezetésével és a házasság-kötésnél való közreműködéssel is megbízták.Read More
Lengyel Ferenc (1836-1892) a jónevű rimaszombati Lengyel családból származott. 1877-ben Sajókesziből került Uzapanyitra. Felesége, György Julianna 1892 januárjában hunyt el, ő pedig májusban. Két árva kislányt hagytak itt. Az ő helyére jött lelkésznek Szűk Gyula. Sirja ledőlt. A sirkő felirata olvashatatlan. Családi viszonya Lengyel Ábrahám (1839-1907) körjegyzővel kutatásra szorul. A halálhíréről Pósa Lajos nemesradnóti református...Read More
Az emléktábla felett egy kereszttel s a lengyel címerrel ellátott négyzet alakú fekete márványlapot is találunk. A második világháború alatt egyes források szerint 35 lengyel menekült talált otthonra e községben. Lagzi István Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak- Magyarországon című munkájában viszont más adatokat találunk: a lengyel legénység száma 120, az itteni altisztek száma 10, tiszteké...Read More
Lidértejedben, a sportpálya mellett találjuk ma már azt a fájdalmas Szűz szobrot kereszttel, amelyet felirata – és természetesen korábbi „szerdahelyi léte” – miatt a dunaszerdahelyi emlékek közé kell soroljunk. A kereszt, illetve az arról levett halott Krisztust ölében tartó Mária alatti talapzaton ugyanis a következő szövegre figyelhetünk fel: „Szerdaheli / Lengyel Erzsebet / Gontzol Gyorgy...Read More
A balogiványi lelkész, Lenkey Lajos (1913-1965) síremléke (Balogvölgy). A Balogiványi Református Egyházközség anyaegyházközség. Keletkezési éve 1824. Ebben a gyülekezetben szolgált Nt. Lenkey Lajos lelkipásztor.Read More
A Pesti Hírlap 1898. április 19-én megjelent számában olvashatjuk az alábbiakat: „Egy huszárkapitány tragédiája. A minap adtunk hirt Lersch Kamilló huszárkapitánynak hirtelen elhunytáról. Lersch kapitány a marosvásárhelyi 9-ik honvéd-huszárezrednek volt egyik osztályparancsnoka. Április első napjaiban hirtelen eltűnt Marosvásárhelyről. Pár nap múlva egy barátja levelet kapott tőle Szamosujvárról, de a levél annyira érthetetlen volt, hogy már...Read More
Az első református fatemplom 1660-ban épült, de omladozó állapota miatt 1735-ben lebontották. Helyén új templomot kezdtek építeni, de a földesúr parancsára bezárták, majd lerombolták. 1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot. A belső tér nyugati és keleti...Read More
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...Read More
Lieszkovszky Artúr és korán elhunyt lányának kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a temető bejáratától jobbra találhatjuk meg. A pénzügyminiszter 1913-ban tett javaslatára Lieszkovszky Artúr, a Trencséni Takarékpénztár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A Lieszkovszky család Trencsén vármegyei nemes család, mely eredetét, I. Lajos, sőt Róbert Károly...Read More
Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című kötetében így összegzi a vár történetét: „Vér vízzé nem válik. I. Károly királyunkon is teljes életében meglátszott, hogy olasz. Ahol csak szerét tehette,mindenütt kitüntette őket. Hanem özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre. Így jött be valami Douch nevű kalandor gróf, kit legott nagy birtokkal ajándékozott meg a...Read More
A Lilla Galéria Csokonai Vitéz Mihály szerelme után lett elnevezve. Vajda Júlia a hetényi lelkész felesége volt, Dunamocsól származott. Csak néhányszor találkozott a költővel, aki azonnal beleszeretett ibolyakék szemeibe. Feleségül is akarta venni a fiatal lányt, de szülők ellenezték, s gyorsan férjhez adták egy jóval idősebb férfihoz. Özvegységre jutása után, már idős korában ment hozzá...Read More
A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).Read More
A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a...Read More
A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.Read More
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.Read More
A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...Read More
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...Read More
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.Read More
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...Read More
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.Read More
