A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).
A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a...
A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.
A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.
Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket, amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...
A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az...
A szabad királyi városok egyik legfontosabb, a földesúri hatalom alatt álló településekhez képest komoly előjognak számító kiváltsága volt az önálló ítélkezés joga. Így Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet (Ketterhäuschen)...
A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...
A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.
Losadi Zudor Susanna Cséfalvay Alajosnak, nyugalmazott cs. és kir. lovas századosnak és 1848-1849-es honvéd őrnagynak volt a felesége, aki a katolikus temetőben nyugszik. A síremlék 2019-ben újult meg Cséplő Ferenc hagyatékából.
A kisudvarnoki temetődomb oldalában találjuk a helyi Lourdes-i barlangot, amelynek falán kétoldalt hálatáblák fogják közre a Szeplőtelen Szűz, illetve Soubirous Szent Bernadett szobrát.
A templomban található a Lourdesi Mária szobor, Gányovics Józsefné adományából 1890. március 4-én szentelték fel. 1996-ban a Szűzanya tiszteletére a Madarász család építtette a templomkertben lévő „lourdesi barlangot”.
A templom közelében egy nemrég épített lourdes-i barlang látható. Ez nyers kőből készült, mint a környék hasonló újabb keletű építményei. A barlangban Szűzanya szobra áll, a jelenésnek megfelelő alakításban: fehér ruhában, derekán kék övvel, kezében rózsafüzérrel. Előtte térdepel a kis Bernadett.
A templom kertjében levő lourdes-i barlangot Gál Bálint és felesége, Szórád Karolina építtette 1927-ben. A kis építmény félköríves, a falmélyedésben a Lourdes-i Szűz Mária és Szent Bernadett szobra áll. Mellette van Döller József pap keresztje, de nem itt van eltemetve.
„Ugyancsak a falu külső szakrális emlékei közt megemlítendő a templom közelében 1999-ben felszentelt Lourdes-i barlang,…” * „Lourdes, 1858. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani,...
