Karl Kuffner 1847-ben Lundenburgban (ma: Břeclav – Csehország született, 1924-ben Bécsben halt meg. 1869-től nagyiparosként és nagybirtokosként élt Diószegen. volt időszak, amikor a tulajdonában lévő diószegi cukorgyár 1000-nél több embert foglakoztatott. Magnemesítő intézetet alapított, szabadalmak is kapcsolódnak a nevéhez. Ferenc Józseftől 1896-ban nemesi címet, 1904-ben pedig bárói rangot kapott. Nemesi előneve: diószeghy (de Diószegh). Az...
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.
Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.
Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...
Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...
A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...
Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...
Kuzmik Pál (Eperjes, 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.): sebész, egyetemi tanár. 1889-től a bp.-i sebészeti klinikán működött. 1891-ben tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára. 1905-ben c. rk. tanár. 1908-ban a János Kórházban főorvos. 1909-ben ny. rk. tanár. 1914-től haláláig a sebészet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A II. sebészeti klinika ig.-ja. A visszerek,...
Lábán József kir. tanácsos nejével, szül. Schariczer Viktóriával (1861–1929), akivel öt gyermeke volt, példás családi életet élt, és munkahelyén a kötelességtudás mintaképeként ismerték. Búcsúlevelet hátrahagyva önkezűleg vetett véget életének, de nem Pozsonyban, hanem Budapesten, ahol vasúti és hajózási főfelügyelői tisztséget viselt. A tragikus eset városszerte megdöbbenést és fájdalmas részvétet váltott ki.
Laczkó József zsigrai esperes-plebános, kerületi tanfelügyelő, megyebizottsági tag 51 éves korában hunyt el. Testét Zsigra ősi templomának tövében temették el.
Főtisztelendő Laczuska József, néhai radosnai plébános, költő sírhelye. Nagytapolcsányban (Topoľčany) született. Óturán (Stará Tura), Vágmosócon (Považany), majd haláláig (1876-1887) között Radosnán szolgált.
Lahner György (Georg Lahner) 1795-ben született, német ajkú, Túróc megyei, polgári családban. Hivatásos katonai pályára lépett: 1812-től a császári hadsereg tisztje lett. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövid délvidéki szolgálatot követően a független magyar kormány Honvédelmi Minisztériumában kapott beosztást. Feladata az új hadsereg felszerelése, az önálló magyar hadiipar megteremtése volt. Kitűnő szervezőkészségének és nagy...
A hadiékítményes III. oszt. vaskoronarend lovagja, a III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa 25 évet élt. Az első világháborúban Galíciában a lisovicei ütközetben, 1915. május 16-án halt hősi halált. Az emlékjelét szülei Lakatos Károly és Szombath Etelka állíttatták.
Enea Lanfranconi (Pellio Intelvi, Lombardia, 1850. május 30. – Pozsony, 1895. március 9.) és Luigi Lanfranconi 1870-ben települtek át Olaszországból Pozsonyba. A fivérek közül Enea mérnök, építési vállalkozó, régész és műgyűjtőként vált ismertté. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Az egyik pozsonyi Duna-híd ma a nevét viseli. 1895-ben elborult elmével öngyilkos lett, Olaszországban, Vareseben temették...
Dr. Kiss László: A „mexikói kaland” Hont megyei résztvevői 1864. április 14-én nagy volt a mozgolódás a Habsburg Birodalom Triesztben található adriai hadikikötőjében. A Mirimare-kastély mólójáról útnak indult a Miksa főherceget és ifjú nejét Mexikóba szállító hadihajó. Miksa, a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József öccse, azért utazott a „nagy vízen túlra”, hogy francia segítséggel elfoglalja a...
