Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...Read More
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.Read More
Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...Read More
Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...Read More
A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...Read More
Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...Read More
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...Read More
Kuzmik Pál (Eperjes, 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.): sebész, egyetemi tanár. 1889-től a bp.-i sebészeti klinikán működött. 1891-ben tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára. 1905-ben c. rk. tanár. 1908-ban a János Kórházban főorvos. 1909-ben ny. rk. tanár. 1914-től haláláig a sebészet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A II. sebészeti klinika ig.-ja. A visszerek,...Read More
Lábán József kir. tanácsos nejével, szül. Schariczer Viktóriával (1861–1929), akivel öt gyermeke volt, példás családi életet élt, és munkahelyén a kötelességtudás mintaképeként ismerték. Búcsúlevelet hátrahagyva önkezűleg vetett véget életének, de nem Pozsonyban, hanem Budapesten, ahol vasúti és hajózási főfelügyelői tisztséget viselt. A tragikus eset városszerte megdöbbenést és fájdalmas részvétet váltott ki.Read More
Laczkó József zsigrai esperes-plebános, kerületi tanfelügyelő, megyebizottsági tag 51 éves korában hunyt el. Testét Zsigra ősi templomának tövében temették el.Read More
Főtisztelendő Laczuska József, néhai radosnai plébános, költő sírhelye. Nagytapolcsányban (Topoľčany) született. Óturán (Stará Tura), Vágmosócon (Považany), majd haláláig (1876-1887) között Radosnán szolgált.Read More
Lahner György (Georg Lahner) 1795-ben született, német ajkú, Túróc megyei, polgári családban. Hivatásos katonai pályára lépett: 1812-től a császári hadsereg tisztje lett. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövid délvidéki szolgálatot követően a független magyar kormány Honvédelmi Minisztériumában kapott beosztást. Feladata az új hadsereg felszerelése, az önálló magyar hadiipar megteremtése volt. Kitűnő szervezőkészségének és nagy...Read More
A hadiékítményes III. oszt. vaskoronarend lovagja, a III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa 25 évet élt. Az első világháborúban Galíciában a lisovicei ütközetben, 1915. május 16-án halt hősi halált. Az emlékjelét szülei Lakatos Károly és Szombath Etelka állíttatták.Read More
Enea Lanfranconi (Pellio Intelvi, Lombardia, 1850. május 30. – Pozsony, 1895. március 9.) és Luigi Lanfranconi 1870-ben települtek át Olaszországból Pozsonyba. A fivérek közül Enea mérnök, építési vállalkozó, régész és műgyűjtőként vált ismertté. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Az egyik pozsonyi Duna-híd ma a nevét viseli. 1895-ben elborult elmével öngyilkos lett, Olaszországban, Vareseben temették...Read More
Dr. Kiss László: A „mexikói kaland” Hont megyei résztvevői 1864. április 14-én nagy volt a mozgolódás a Habsburg Birodalom Triesztben található adriai hadikikötőjében. A Mirimare-kastély mólójáról útnak indult a Miksa főherceget és ifjú nejét Mexikóba szállító hadihajó. Miksa, a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József öccse, azért utazott a „nagy vízen túlra”, hogy francia segítséggel elfoglalja a...Read More
Laube Antal, a Révkörtvélyesi Hajóállomás főnöke, 1848-49-es honvéd-tüzérhadnagy volt. Somorját elhagyva, a Dunaszerdahely felé vezető főút bal oldalán, még a Pipagyújtó emlékhely előtt találjuk a kis temetőt. A síremlék a kert közepén áll. Read More
Lecső Gyula (1880-1966) kiváló gépészkovács volt, nemcsak a helyiek, hanem más faluból is jártak a műhelyébe javíttatni. Az ujján arany pecsétgyűrűt viselt mindig, még munka közben is.Read More
A kasznár (esetenként gazdatiszt) a birtok- és központi udvari igazgatásért, közvetlen gazdálkodási teendőkért, rendészeti és közigazgatási feladatokért felelős uradalmi tisztviselő (latinul: frumentarius, németül: Kastner). Elsődlegesen a szemes termény átvételéért, megőrzéséért és azok számadásáért felelt. A 19. század elején azonban egy-egy főúri udvartartásban is központi szerepet tölthetett be. Ennek értelmében feladati közé tartozott a főúri kastély...Read More
A párkányi 1919-es csata magyar, cseh és szlovák áldozatainak közös emlékjele a régi temetőben található. Párkányban nézeteltérések voltak a legionáriusok és áldozataik emlékművét illetően, azonban végül konszenzusra jutottak. A 6 magyar vörös katona és a 12 legionárius sírját a temetőben egyaránt rendbe hozták, és a megbékélés jegyében az eredetileg a legionáriusok emlékére még az első világháborút...Read More
Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehoczky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon fekete márványtáblája látható. A felirata szlovák nyelvű.Read More
