Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...Read More
1888-ban hunyt el a község lelkipásztora, Kovács József, aki a toleranciarendelet utáni második lelkipásztora volt Kisújfalunak. Sajnos róla, bár 54 évig élt a községben, nagyon kevés maradt az utókorra (70 éves korában mindene odaveszett a nagy tűzvészben). Családja, fia Kovács József kerékgyártómester is a község lakosa volt. A lelkipásztor és első két felesége a kisújfalui...Read More
Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.Read More
Kovács Sándor az első világháború a romániai Sipotai fogolytáborban 35 éves korában meghalt katona emlékét megőrizve neje Dejcző Anna állíttatta, egyben az ő és fia sírja is. A sírban Kamancza Pál és felesége Kovács Magdolna nyugszanak.Read More
A Vasárnapi Újság 1915. áprílis 25-i számában olvashatjuk a halálozások rovatban: “Elhunyt Kovalszky Kálmán, kir. tanácsos, pénzügy igazgató, 58 éves korában, Trencsénben.”Read More
Kóvárnak egykor jelentősebb számú evangélikus lakossága is volt. A templommal szembeni evangélikus temetőben még látni néhány szép korabeli nemesi síremléket. 1846-ban ide temették a falu egyik birtokosának, Horváthy családnak fiatalon elhunyt gyermekét is. Csúcsíves, rozettás síremlékére ezt a szöveget vésték: „Hetedik évében hunyt el e tavaszi ibolya, / szülői kebleken ápolt kis Horváthy Ilona. /...Read More
Köves Kálmán római katolikus plébános volt Farkasdon 1878 és 1910 között. Az ő nevéhez fűződik az óvoda építése (melyet mára már lebontottak), 1882-ben a katolikus iskola építése és az artézi kút fúratása. Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett.Read More
Szent Anna tiszteletére, neoromán stílusban épült, toronnyal. Az ablakokat tégla berakás övezi. Bejáratát két oldalról oszlopok díszítik, valamint fémből félköríves boltív, kereszttel a tetején. Az ajtó felett fehér márványtábla, felirattal.Read More
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...Read More
A régi temető központi keresztjét Kostyál János családja emeltette 1927-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A talapzatára az I. világháború 30 áldozatának nevét vésték. Az állíttató Kostyál János a kereszttől néhány méterre nyugszik.Read More
Az új temetőben központi kőkereszt áll magas talapzaton, amelyen Szűz Mária szobra van. A kereszt valószínűleg a 19. század elejéről származik, és 1880-ban javították. A talapzaton a felirat olvashatatlan.Read More
A másik (a régebbi a Rados-kereszt) központi temetőkeresztet, azaz a felső-feszületet 1918-ban emelték a világháború emlékére. Ez egy többlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos homokkő kereszt öntöttvas korpusszal, melyet kék ágyéktakaró fed.Read More
A Központi temetőkereszt eredetileg fából volt. A mait a XX. század hatvanas éveinek elején állították. Szürke műkőből készült egyenes szárvégekkel, az INRI-felirat alatt fehér vaskorpusszal. A barna töviskoronák Krisztus-fej jobbra fordítottak, a testen kék ágyéktakaró van. A dedikáció szövege fekete márványlapon látható. Állíttatták a kóvári hívek 1963-ban, Isten dicsőségére.Read More
A község északnyugati felében kialakított Újtemetőnek is van központi keresztje. Kosík Bertalanné Nászali Ilona, (1940) adatközlő elmondás szerint ezt „Kmetty Vince bácsi rendezte a hívek összeadakozásából.” Ez egy kétlépcsős talapzat felfelé keskenyedő oszlopfőjén álló egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt. Ezüstös vaskorpuszának Krisztus-feje jobbra fordított, ágyéktakarója fehér. A kereszt oszlopának dedikációja így szól: „Isten dicsőségére, halottaink...Read More
„…Szklabonyán igen erős volt a Mária-kultusz. Hisz a templomban van szobra a Fájdalmas Anyának, Mária Szívének s a Lourdes-i Szűzanyának is. Mikszáth ismert novellái közé tartozik A gózoni Szűz Mária című írása, de említi írásaiban Bizi apót is, akit Isten épp akkor büntetett meg, amikor a templom számára egy Mária-képet hozott. Igaz volt-e mindez, nem...Read More
Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912....Read More
