Az 1950-es évek végén, Dunaszerdahely korábbi temetőjének drasztikus, „városrendezési okokra” hivatkozó megszüntetésével párhuzamosan, a mai kisudvarnoki úton új, négy hektárnyi területű sírkertet létesítettek. Az egykori, 1780–1957/61 között működő újfalui temetőből (amely a mai szálloda és a járási hivatal alatti területen helyezkedett el) több család átmentette saját sírboltját a kisudvarnoki útiba, ám több régi sírjel, történelmi...
A kitelepítettek emlékművét 2017 augusztusában az iskola előtti parkban leplezték le. Az Augostovič Peter által tervezett szobrot vezekényi mesterek készítették. A község lakosainak csaknem felét kitelepítették, száztizenhét családnak, négyszázhetven embernek kellett elhagynia otthonát, további közel százötven lakost Csehországba deportáltak. A község polgármestere, Tončko Miklós elérzékenyülve mondott beszédet, amelyben azokról a helyi lakosokról emlékezett meg, akiket...
A losonci járásában Kalonda községben a kitelepítettek emlékműve a helyi r.k. templom mellett áll. 1998-ban állította az önkormányzat. A beton talapzat bal oldalán, a környéken talált őskövület – darab áll – Mihály Miloslav kalondai lakos adománya – alatta domborított fekete kereszt, a jobb oldalon, fekete márványtáblán aranybetűs felirat: A községből kitelepítettek, meghurcoltak emlékére és az elszármazottak tiszteletére...
A 2008-ban felállított emlékoszlopon a kitelepítettek, a Draskóczy család és Tasnády Nagy Gyula emléktáblája található. Gömörfalváról mintegy 40 főt vagoníroztak be 1947-ben a tornaljai vasútállomáson, hogy idegen földön, messze a szülőföldtől kényszermunkát végezzenek.
Csillag András, fiatal szobrász alkotása, a kitelepítettek és deportáltak emlékműve a szülőföldtől elszakítottak, befogadó magyar településeinek egy-egy kockakövével, a községi hivatal előtti parkban található. 1998. augusztus 22-én avatták és szentelték fel.
Udvard Érsekújvártól 9 kilométerre fekvő település. 1946 és 1948 között a korábban színmagyar községből 1200 magyar nemzetiségű lakost kitelepítettek, helyükre szlovákok érkeztek. Magas kőoszlopon nyitott tenyeret látunk, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli botlatóköveken, annak a 69, nagyobb részt magyarországi településnek a neve olvasható, ahová az elűzötteket telepítették. (A feliratok között szerepel Dachau neve...
1999-ben a magyar lakosság Csehországba és Magyarországra történt kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek, melyre meghívták a kitelepített Tárnokiakat. A találkozón részt vett a Szlovák Kormány akkori alelnöke, Csáky Pál is.
Zsigárd Község Önkormányzata, a Zsigárdi Református és Katolikus Egyházközségek, valamint a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete szervezésében került sor 2017. október 28-án a meghurcolt zsigárdiak emlékére állíttatott emlékmű ünnepélyes felavatására a református parókia előtti téren. Igét hirdetett ThDr. Szénási Zoltán esperes. Köszöntőt mondott Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere, Baranyay Zsolt, Nyitra megyei képviselő, Menyhárt József, a Magyar...
Kittenberger Kálmán emléktábláját 2010-ben a Szlovák Vadászkamara és a Szlovákiai Erdészeti Vállalat állíttatta, és a cég lévai üzemének Koháry utcai székházának falán helyezték el. Az ünnepélyes avatásra a 15. Lévai Vadász Napok rendezvénysorozata részeként került sor. A szervezésben részt vett a lévai Reviczky Társulás is. Az ünnepéllyen a 46. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat állt díszőrséget. Csillag...
A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...
A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....
Klein János Sámuel iskolaigazgató és Solcz Erzsébet fia. Igló, Szepes m., 1830. júl. 21., evang. Diák. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.) 1848. szept.14. beáll a cs. kir. 10. Vilmos huszárezredhez, melynek négy századával októberben csatlakozik a a honvédsereghez (a feldunai sereghez). 1849. jan. 3. a tétényi ütközetben megsebesül. Febr. 23 (48. dec.16.) – hadnagy,...
Klimits Lajos (Somorja, 1884. augusztus 23. – Pozsony, 1951. június 2.) magyar költő. Vallásos és nemzeti érzésű versei a hagyományos nép-nemzeti irányzathoz kötődtek. Klimits Lajos jogász, köztisztviselő, költő Somorján született 1884. augusztus 23-án. Apja Károly cipész és csizmadia mester volt. A kereskedelmi akadémia elvégzése után köztisztviselő lett a pozsonyi városházán. Végigharcolta az első világháborút. Görznél...
A Kapasz nevű falurészen, a Klinkó Bertalan háza előtt (122. sz.), a kiskertben látható a Klinkó-féle kereszt. Az egyenes szárú, háromlépcsős kőkereszt öntöttvas korpuszát nemrég festették át. A fehér korpuszon piros ágyéktakarót látni. Az INRI-feliratos kereszt dedikációján ez olvasható: „Az Ipolykeszii katholikus hivek 1885”.
Klinkó István háza mellett áll a másik Klinko-kereszt, melyet a XX. század elején emeltek. Az ötlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos, vaskorpuszos homokkő kereszten az alábbiakat olvassuk: „A mi Urunk Jézus dicsőségére és a buzgó hívek lelki épülésére álítá hálából a Klinko család 1914.”
A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...
A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...
Klór Károly egykori bogyaréti iskolaigazgató-tanító halálának 20. évfordulója alkalmából 2010 augusztusában volt diákjai emléktáblát avattak tiszteletére. A falu aktivistái gyűjtést szerveztek a márványtábla elkészítésére, amelyet az egykori iskola udvarán helyeztek el. Klór Károly hálás csicsói tanítványai kopjafát állítottak emlékére.
Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...
Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...
Az 1001 január elején megkoronázott első magyar király székhelye a közeli Esztergom volt. Az egész környék a király birtokát képezte, ezen a vidéken volt elhelyezve a király szarvasmarha és juhtenyészete. Mint az esztergomi Balassa Bálint múzeum tájékoztatásából tudjuk, az 1020-as évek elején egy aszályos nyáron a király itt az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását...
