Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Az 1790-1796 között klasszikus stílusban épült, kereszt alaprajzú evangélikus templom egy ún. tolerancia templom − II. József türelmi rendeletével újra engedélyezte a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát, így azok saját torony és harang nélküli templomokat építhettek. A templom belsejét Johann Jakob Stunder koppenhágai festő 1797-ből származó alkotása díszíti, mely egy az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázoló...Read More
Az oszlop a Szeplőtelen Szűz Mária szobrával, az Immaculatával egy műemlék, amely 1724 óta áll a város szívében, a plébániatemplom előtt. Az iglói Szentháromság-oszlop az egykori lengyel polgármester, Lubomirski Konstantin Teodor támogatásával épült. A gróf az ún. lengyel zálog idején más szepességi városokban is állíttatott hasonló oszlopot, melyek közül a legrégebbi az iglói. Az Immaculatát...Read More
Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1777-78-tól 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt...Read More
Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...Read More
A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...Read More
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...Read More
Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...Read More
Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását. A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a...Read More
A Nemes Igó család címerleveles nemes család, melynek fészke Hanva, ahol a XVII. század elején a Hanvai Sándor családnak voltak jobbágyai. Megváltván magukat a jobbágyi terhek alól 1628. november 22-én / nemességet nyertek. A család nemességét Igó Benedek és Albert testvérek, továbbá Igó István és János / szerezték. Címerük: kékben zöld alapon természetes színű leopárd...Read More
II. András faragott kőszobrát annak tiszteletére állították, hogy a város 2014-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ferencz György nagykaposi szobrász imregi andezit kőből faragta a részben közadakozásból készült mellszobrot, amely az életnagyság 1,25-szöröse.Read More
2017 májusában, a Vármúzeum 10 éves fennállásának alkalmából került sor Túri Török Tibor II. Koháry Istvánnak emléket állító domborművének bemutatására. Az alkalmon megjelent keszthelyi szobrász alkotását a Füleki Vármúzeumnak ajándékozta, ami a Bebek toronyban tekinthető meg. II. Koháry István 1649. március 11-én született és 1731. március 29-én hunyt el. Költőként, tábornagyként, országbíróként és az utolsó...Read More
II. Rákóczi Ferenc fejedelem Pelsőc egykori földesura emlékére, szabadságharcának 300. évfordulóján állíttatta a Pro Pátria Pelsőciensis polgári társulás, 2003-ban.Read More
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában Rozsnyó polgársága is a fejedelem zászlója alá sorakozott. A város képviselőtestülete 1703. július 20-án elhatározta, hogy „az mostani méltóságos fejedelem, felső vadászi Rákóczi Ferenc urunk ő nagysága fönnálló hadaira” segélypénzt szedet. Ezt a város gazdag ajándékaival együtt Mészáros Márton és Süveges Mihály december 22-én adta át a tokaji táborban. 1706. november...Read More
2006-ban végre lett Rákóczi szobra Kassának is! Györfi Sándor szobrászművész alkotását a magyar állam II. Rákóczi Ferenc születésének 330., a kassai dómban történt újratemetésének 100. évfordulója alkalmából adományozta a városnak. A Felvidék ez idáig egyetlen egészalakos Rákóczi-szobrát április 4-én leplezték le a Rodostó-ház előtt. A bronzszobor egy szürke brazíliai gránitsziklán áll, amelyen Európa térképe látható...Read More
A kopjafa talpazatánál márványtáblára vannak vésve a II. világháború virti áldozatainak – katonáinak nevei: Bernáth József, Csernák Zoltán, Cservenák János, Kinczer Gyula, Labancz Imre, Máriássi Béla, Máriássi Károly, Takács Imre, Trencsik Béla, Vanek Béla, Varga Gyula, Wütlich József.Read More
A második világégés hősi halottjainak emlékműve Egyházgellén a beketfai, a cséfai, az egyházgellei, a kisbudafai, a nagybudafai, az ógellei, és a pósfai áldozatokra emlékezik. A mészkőből készült szobor előtt gránit táblák őrzik a halottak névsorát.Read More
Az egykori Illésházy-kastély a város közepén áll. A négyszárnyú, emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával és kápolnával is rendelkezett. Az kastély építési munkálatait a 17. század 40-es éveiben Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 –1648) kezdte el. Halála után fia, Illésházy Gábor (1618–1667), majd Illésházy György (1625–1689) örökölte a birtokot, aki az épület nyugati szárnyát...Read More
A sárga, harangtornyos, háromszög alakú előtetős ház szolgál imaházként, mivel Ipolykérben jelenleg nincs templom. A bejárattól balra a homlokzaton, vörös fakereszt látható, rajta lehajtott fejű, ezüstszínű Krisztus korpusszal.Read More
A Szeplőtelenűl Fogant Szűz szobra a templomkertben a 19. század legvégéről származik, felirata: Üdvözlégy Mária Malaszttal teljes! újítva 1892 szept. 8.Read More
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.Read More
A Szeplőtelen (Immaculata) nevet viselő szakrális emlék az 1800-as évek végéről származik, s a dunaszerdahelyi Szent György-templom bejáratától nem messze található. Az alkotás a bűn nélküli Szeplőtelen Fogantatást, vagyis az imádkozó Szűz Máriát ábrázolja, a Napbaöltözött Asszonyt, feje körött a csillagok koro- nájával. Mária épp a földgolyót körbefogó, vagyis a világot veszélyeztető, s magát a...Read More
Köztudott, Magyarországon 1709-10 pestisjárvány pusztított. Ennek nyomán emelték a fogadalmi pestisoszlopokat az egész országban. Így volt ez Kassán is. Az ötezer lakosú városba 1709 nyarán érkezett meg a borzalmas „guga-halál”minden elővigyázatosság és óvintézkedés ellenére. Télen a hideg mérsékelte az áldozatok számát, ám a következő év tavaszától a ragály új erőre kapott, így a város egy...Read More
